A magyar film napja apropójából úgy döntöttük, átfésüljük a magyar filmtörténet elmúlt 120 évét, és eldöntjük – merőben szubjektív módon – melyik az adott évtized legjobb / legfontosabb filmje.

1910-es évek

Az aranyember (1918)

A némafilmkorszak hajnalán még kevés említésre érdemes, illetve az utókor számára fennmaradt film készült. Az egyik produkció Jókai Mór regényének sokáig elveszettnek hitt, és csak 1983-ban előkerült feldolgozása.

A filmet az a Korda Sándor rendezte, aki később az országot elhagyva Alexander Kordaként szerzett világhírnevet. A főbb szerepekben igazi némafilmes sztárok, Beregi Oszkár, Rajnai Gábor, Lenkeffy Ica, Berky Lili és az első komolyabb szerepében itt bemutatkozó Makay Margit láthatók. A forgatás a budapesti Corvin műterem mellett eredeti helyszíneken, többek között az Al-Dunán, a Vaskapunál és Komáromban zajlott.

1920-es évek

Csak egy kislány van a világon (1929)

A Csak egy kislány van a világon különlegessége, hogy eredetileg némafilmnek készült, de a leforgatott anyaghoz utólag tudtak zenét és zörejeket rögzíteni, és a színészek is felmondhattak pár mondatot az utószinkron segítségével, vagyis úgy hangosfilm, hogy közben nem teljesen az.

Gaál Béla filmjének másik „történelmi” vonatkozása, hogy itt tűnt fel először a mozivásznon Jávor Pál. Partnerét, a forgatás idején mindössze 17 éves Eggerth Mártát az Erzsébet körúti Royal Orfeum műsorából szerződtették, a tanítót a némafilmek népszerű művésze, Vándory Gusztáv játszotta. A történet szerint az első világháború lezárása után tíz évvel két halottnak hitt férfi tér haza a szibériai hadifogságból, odahaza azonban elhidegülnek egymástól, mert mindkettőjüknek megtetszik a pap lánya.

1930-es évek

Két lány az uccán (1939)

André de Toth nem volt soha felkapott rendező: a nagyközönség jól ismeri a filmjeit, de fogalma sincs arról, hogy ki csinálta őket”

– írta az egyik legismertebb, de talán leginkább alulértékelt magyar rendezőről Martin Scorsese. Tóth Endre 1939-es emigrációját követően komoly karriert futott be Angliában és Hollywoodban, ahol a film noir és a western műfaj megújítója, valamint az első háromdimenziós horrorfilm rendezője lett.

Hazai filmjeivel is megelőzte a korát, ilyen volt a Két lány az uccán is, amely a magyar film noir-melodrámák előfutára. Két Budapesten élő vidéki lány a főszereplője, az egyik gazdag földbirtokos család megesett, kitagadott gyereke, a másik ugyanabból a faluból egy árva parasztlány. A kitagadott Gyöngyi Budapesten elveteti gyerekét, majd egy női zenekar hegedűseként keres pénzt, hogy eltartsa magát. Az egyszerű, őszinte Vica egy építkezésen kezd dolgozni, de hamarosan meggyűlik a baja a főépítésszel, akibe ráadásul szerelmes lesz. A két lány életét összetalálkozásuk gyökeresen megváltoztatja. Egymást erősítve menekülnek az elzülléstől, és megtalálják felemelkedésük útját, sőt, boldogságukat.

Említést érdemel még: Halálos tavasz (1939)

1940-es évek

Valahol Európában (1947)

Radványi Géza filmje a legjobb példa rá, hogy lehet úgy is remekművet alkotni, ha a felkérés eredetileg egy pártközpontból érkezik. A Valahol Európában még a koalíciós időszakban, de a kommunista párt megrendelésére, az általuk alapított MAFIRT - Radványi produkció gyártásában készült, ezt tükrözi a film végi vörös farok is.

12 érdekesség az egyik legszebb magyar filmről, a Valahol Európábanról

Meglepő módon a II. világháború utáni újrakezdés jelképe, a béke első nagyjátékfilmje a Kommunista Párt megbízásából készült, bár magával a filmmel a párt nem volt kibékülve, és egy igazi gyerekköztársaság adta az inspirációt.

Ez is érdekelhet

A minimális költségvetésből készített film, amelynek az alapötletét a zugligeti Gaudiopolis gyerekköztársasága adta (az amatőr szereplők többségét is innen verbuválták), méltán lett a magyar filmművészet humanista klasszikusa. Külföldön is nagy sikert aratott, megjárta többek közt a Velencei Nemzetközi Fesztivált, Locarnóban díjazták is, később pedig maga az ENSZ gondoskodott róla, hogy eljusson a világ minden pontjára. A kritikai elismerés sem maradt el, a híres filmteoretikus, André Bazin írta róla: „A Valahol Európában csodálatos mű, De Sica megindító Fiúk a rács mögött-je csak utána következik…”

Említést érdemel még: Emberek a havason (1941) + Talpalatnyi föld (1948)

1950-es évek

Körhinta (1955)

Pataki Mari és Bíró Máté a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz. Az apa baltával támad lányára, aki világgá indul.

10 dolog, amit nem tudtál a Körhintáról

Fábri Zoltán csodálatos alkotását vétek lenne kihagyni, és mi javasoljuk az alábbi érdekességekkel való ismerkedést is, hiszen filmtörténeti jelentőségű műről van szó.

Tudtad?

Fábri Zoltán filmjét, amely Sarkadi Imre novellája alapján készült, 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. A 21 éves Törőcsik Mari első filmszerepe a hazai sikert és a nemzetközi ismertséget is meghozta számára.

Említést érdemel még: Hannibál tanár úr (1956) + Édes Anna (1958)

1960-as évek

Szegénylegények (1966)

A Szegénylegényekkel került vissza a 60-as években a magyar film a nemzetközi porondra, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték, de ami ennél is fontosabb, hogy az 1956-os forradalmat követő megtorlás parabolájaként értelmezhető kosztümös alkotást idehaza több mint egymillióan látták.

És akkor Jancsó Miklós megújította a magyar filmet! - Szegénylegények

1965-ot írunk, és a Cannes-i Filmfesztiválon is versenyző Szegénylegények nyelvezetében, témájában és képi világában teljesen átformálta a magyar filmgyártást. És Jancsó Miklós pályafutását.

Hát így

A film szemlélete és formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben, az aprólékosan koreografált tömegjelenetek, a hosszan kitartott beállítások, a végtelennek tűnő alföldi táj, az elnyomó hatalom természetének elemzése, és persze az emberi védtelenséget szimbolizáló meztelen női test évtizedekig a rendező, Jancsó Miklós összetéveszthetetlen védjegyei maradtak. A filmben ráadásul felvonult a magyar színjátszás krémje, olyanok, akik később is a rendező állandó „arcai” maradtak, mint Madaras József vagy Kozák András, és olyanok is, akik egészen más stílust és felfogást képviseltek, mint az itt kettős szerepet, csendőrt és betyárt is játszó Latinovits Zoltán.

Említést érdemel még: A tizedes meg a többiek (1965) + A tanú (1969)

1970-es évek

Az ötödik pecsét (1976)

Békés, kispolgári hangulat egy városszéli kiskocsmában. Egy jól összeszokott asztaltársaság beszélget, moralizál jó ételekről, a halálról, feltámadásról és a háborúról. 1944-et írunk. Másnap mindez már az ő sorsuk is, hisz egy spion árulásának köszönhetően a nyilasok börtönében találják magukat, ahol bebizonyíthatják, hogy a gyakorlatban is megfelelnek-e saját maguk elveinek. És vajon melyik a könnyebb: becsülettel meghalni vagy mások iránti felelősségből megalázottan tovább élni…

Amikor a nyilasok tanítanak

Fábri Zoltán örökbecsű klasszikusa az átlagember képébe tolja a nagy filozofikus kérdést: zsarnoknak vagy rabszolgának jobb lenni, a döntést pedig Latinovits Zoltán könnyíti meg ördögi nyilasként.

Mélyebben

Sánta Ferenc regényéből az Isten hozta, őrnagy úr! direktora, Fábri Zoltán készített letaglózó, morálisan felrázó, a lelkünk legmélyéig hatoló remekművet.

Említést érdemel még: Szerelem (1970) + A kis Valentinó (1979)

1980-as évek

Megáll az idő (1982)

Gothár Péter klasszikusa az egyik legfontosabb  nemzedéki közérzetfilmünk, amelyet Cannes-ban is díjaztak, és a mai napig hat a fiatal rendezőkre. Forgatókönyvírója, Bereményi Géza  önéletrajzi elemekkel tűzdelte tele a Megáll az időt, és már az erjedő Kádár-korszakból tekintett vissza édes-bús nosztalgiával a 60-as évek elejére, amikor az idősebb korosztály, aki átélte az '56-os forradalmat és annak leverését, inkább szomorúan meglapult és nyugalmat akart, miközben a bugilábú fiatalokat már meglegyintette a szabadság szele az Amerikából beszivárgott rock&roll-lázon keresztül.

Tényleg örök klasszikus a Megáll az idő, amiben még a sz*r is le van sz*rva

Pótvizsga rovatunkban ezúttal Gothár Péter és Bereményi Géza nemzedéki kultuszfilmjét néztük meg szűz szemmel. Nem bántuk meg!

Pótvizsga

Ahogy a Port szerzője megfogalmazta, a Megáll az idő

legalább olyan izgalmas és fontos korrajza az egyszerre lüktető-pezsgő, de mégis unalmasan semmilyen Kádár-korszaknak, mint a Kopaszkutya vagy az Egészséges erotika!”

Említést érdemel még: Mephisto (1981) + Eldorádó (1988)

1990-es évek

Sátántangó (1994)

Pusztulófélben lévő mezőgazdasági telep, valahol az Alföldön. Már csak egy maréknyi ember lakja, ők is készek rá, hogy végleg elhagyják, amikor hírét veszik, hogy a két éve eltűnt, halottnak hitt Irimiás (Víg Mihály) visszatér. Amit nem tudnak, hogy a férfi, oldalán a csaló Petrinával (dr. Horváth Putyi), a rendőri hivatalban kapott titkos megbízatását teljesíti. A hamis próféta bűvkörébe vonja, bábuként mozgatja az embereket, és elszedi a pénzüket.

Tarr Béla monumentális alkotása, amely Krasznahorkai László regényét dolgozza fel, talán a legismertebb film a határainkon túl. Nemzetközi rajongótábora van, alkalmankénti vetítései ma is eseményszámba mennek.  A Rotten Tomatoes kritikagyűjtő portálon 100%-os értékelésen áll, és olyan neves szerzők sorolták a kedvenceik közé, mint J. Hoberman, Jonathan Rosenbaum vagy Susan Sontag. 2012-ben a brit Sight & Sound magazin szavazásán bekerült minden idők legjobb filmjei közé.

Említést érdemel még: Nekem lápást adott kezembe az úr Pesten (1998) + Simon mágus (1999)

2000-es évek

Taxidermia (2006)

Parti Nagy Lajos novelláiból készített több mint fél évszázadot átívelő, három felvonásból álló sajátos családtörténetet Pálfi György. Az első rész főszereplője Morosgoványi Vendel (Czene Csaba) szexuálisan frusztrált tisztiszolga, a másodiké fia, Balatony Kálmán (Trócsányi Gergő), akiből ünnepelt evőbajnok lesz a kommunista rezsimben. A harmadik epizódban az ő fia, Lajoska (Marc Bischoff) kerül fókuszba, aki miközben 300 kilósra hízott apjáról gondoskodik, preparátorként dolgozik, és egy felforgató installációt készít elő.

A Taxidermia beskatulyázhatatlan produkció, nincs is igazán előzménye a hazai filmművészetben. Bemutatójakor a közönséget sokkolta, a magyar szakma viszont szerette. A 2006-os Filmszemlén a fődíj és a külföldi kritikusok elismerése mellett a látványtervezést és a legjobb női (Stanczel Adél), illetve férfi (Czene Csaba) epizódszereplőt is díjazták.

Említést érdemel még: Moszkva tér (2001) + Kontroll (2003)

2010-es évek

Saul fia (2015)

Nemes Jeles László első filmje olyan felkavaró módon mutatta meg testközelből az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor iszonyatát egy elkeseredett rab szemén keresztül, hogy a cannes-i zsűri Nagydíjától a Golden Globe-on át a legjobb idegen nyelvű film Oscarjáig minden díjat besöpört, és közel 300 ezren ültek be rá.

Az Oscar-díjas magyar film, ami felkavar és reményt ad

A Saul fia nem csak holokausztfilmként egyedi, de apaságtörténetként is.

Még Saul

A film egy olyan végpontot mutat be, mikor a kegyetlenség túlcsordul az ember lelkén, nem képes többet befogadni, és valamiféle fogódzkodót keres, valamit, ami kicsit emlékeztet arra, hogy ez a világ valaha emberi volt.

Mindezt olyan technikával, hogy a kamera végig a Röhrig Géza által alakított Saulra tapad, befurakszik az intim szférájába, és úgy érezzük, mi is vele vagyunk ebben a rettenetben.

Említést érdemel még: Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) + Testről és lélekről (2017)

2020-as évek

Hátravan még az évtized fele, így korai lenne győztest hirdetni, de nálunk ezek az eddigi jelöltek:

Külön falka (2021), Hat hét (2022), Fekete pont (2024).

Forrás: Alapfilmek