Challengers

Bakancslistához adom
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai romantikus vígjáték , filmdráma, 130 perc, 2023

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…
Bemutató dátuma: 2024. április 25. Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
7/10
trudy ápr. 26. 00:14:12 7/10
Az biztos, hogy komoly és ügyesen felépített marketing előzte meg, engem is megvett, de nem bánom, mert összességében nem volt rossz film, adott valamit. Elsősorban hangulata van, illetve több szempontból is kilóg a mai filmek közül, azt is lehet mondani, hogy túlmutat rajtuk. Nem kifejezetten lényeges a tenisz benne, azon túl, hogy sport meg valami verseny, én valami klasszikusabb sportfilmre, világklasszisok életre-halálra menő versengéséről szóló történetre számítottam, de szerencsére ez esetben nem az unalmas és klisés élsportolói felkészülési rutinokkal és drámákkal untatott a rendező. Sajnos más témára sem volt felfűzve hagyományos dramaturgia, de cserébe legalább nem egy kiszámítható, elcsépelt sztorit kapunk. A sport, a szenvedély, az intenzív emberi kapcsolatok alapból nagyon hálás témák, és nagyon hiányoznak a mai filmgyártásból az átérezhető emberi érzelmeket, árnyaltabb karaktereket felvonultató alkotások, ezért teljesen érthető, hogy van erre kiéhezett közönség. A szerelmi háromszög miatt kimondottan izgalmasnak ígérkezett, el kell ismerni, hogy jól kiválogatták a szereplőket is, a mai ideálok szerint egyikőjük sem különösen szép vagy vonzó, viszont így együtt mégis volt bennük valami, ami miatt szerethetőek voltak, talán pont azért, mert tökéletlenek és épp ezért sérülékenyek voltak. A legjobb alakítást egyértelműen Mike Faist nyújtja, az ő színészi eszköztára a legerősebb, de Zendaya is cuki, bár a játéka számomra a durcás kislány és a brazil sorozat hősnője közötti skálán mozog, Josh O'Connornak pedig összességében jól állt ez a lúzer karakter, ugyan lehetett volna egy kicsit több kisugárzása, így viszont senki nem nyomta el a másikat, kiegyensúlyozottak voltak a szerepek. Sikerült benne több, igazi művészfilm-hangulatú jelenetet összehozni, ebben segített a zene is, amivel a filmnek furcsa lüktetése volt, engem kicsit egy történetmesélős videojátékra emlékeztetett. Izgalmas, ahogyan alakul valami feszültség hármójuk között, egyik jelenetben sem igazán lehet tudni, hogy mire akar kifutni a dolog, még a lezáráskor sem, de az erős hangulat mellett ez nem volt annyira zavaró. Volt benne néhány gyengébb, lényegtelenebb snitt, néhány kissé feleslegesnek ható mellékszereplő, némelyik párbeszéd kicsit szappanopera-stílusúra sikerült, valamint helyenként életszerűtlen volt a férfi-nő és a két férfi dinamikája, de még így is bőven felülmúlta a várakozásaimat, amit mai filmekkel szemben támasztok és akár inspirálóan is hathat jövőbeli alkotásokra.