Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A szegedi Belvárosi Mozi Csőke József termében láttam. A terem majdnem tele volt, két szék híján, ami körülbelül 60 főt jelent. Nem vagyok művel, így gyorsan átolvastam a Mohácsy -féle irodalom tankönyv rövid Dante fejezettét, ill ráhangolódásképpen ami a szöveggyűjteményben felelhető tőle. Ismét megjegyeztem az Isteni színjáték nem könnyű olvasmány, tele utalásokkal, mitológiai és történelmi alakokkal.
Visszatérve a filmre, olasz film révén én erős emberábrázolást vártam, ill egy emberközpontú, nem a látványra koncentráló rendezést. Titkon azért reméltem egy kis Toszkánát, Veronát, Ravennát, Firenzét, esetleg még Velencét is.
Megtekintve a filmet a rendező az embert helyezte középpontba, ez elmondható. Azonban kis költségvetésű film, sajnos a szép tájakat, városokat teljességgel mellőzve (egyetlen egy távoli álló van csupán pár másodpercig).
Az összes többi tájat, pl mesterséges halastavakat -mert víz gyanánt azt sikerül mutatni- bárhol felvehették. Hiba is van benne, pl a ravatalon remeg a halott szemhéja egy helyen. A nagy csalódás számomra mégsem ez volt.
Rendben ez egy naturalista, életrajzi Dante ábrázolás.
Azonban igen gyakran túllőtt a rendező a célon, lévén mind a fiatal Dante, mind Beatrice férjének golyóit láthatja a nagyérdemű hátsó nézetből. Ezen kívül Dante egy jelenetben lehúzott gatyával végzi dolgát a patakba, a néző remélni meri, nem pottyan semmi...
Ez már inkább egy Villon életrajzi film eleme lehetne.
Szegény halott Beatricét is sikerül megmutatni Éva-kosztümben a ravatalon -nem igazán érthető miért jó ez a meztelen halottmánia-, élve persze csak ruhában. Ezen kívül a vizelős jelenetek, főleg amikor gyors vágással sikerül megérkezni az egyetlen gyönyörű város távoliból egy ilyenbe, az szerintem minősíthetetlen.
Az emberábrázolás is hibádzik, mivel engem csak néha-néha tudott érzelmileg lekötni és megragadni, de a végén is leginkább csak személyes okokból, mert kiment a kis almafám...
Nem javaslom megtekintésre, a négy golyó -botrány- miatt adtam négy csillagot, mert így dukál.
ui.:
A Dante feleségét játszó színésznő teste gyönyörű -hogy maradjunk a naturalista világnézetnél-, ez mondjuk igaz -sokkal szebb nő játszotta, mint Beatricét-, talán ez egyetlen érdekes gondolat az élethosszig élő Plátói szerelmet és a valóságot ellenpontozván. Néha a valóság a szebb, csak nem vesszük észre...
Egyébként 94 perces feliratos, olaszul beszélő film.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások