A legutóbbi hajmeresztő utazás, a "666: A Sátán nyomában" új megvilágításba helyezte a valaha elkövetett legszörnyűbb bűncselekmények legtöbbjét, amelyeknél az elkövetők arra hivatkoztak, hogy az ördög sarkallta őket a tett elkövetésére. A Föld hat legkegyetlenebb, a Sátánnal összefüggésbe hozott helyszínét felkeresve a film megmutatja az ördög képmását, és bemutatja azokat a helyeket, ahol valószínűleg megtalálható. Az utolsó csavar pedig, hogy a Sátán megjelenései és értelmezései végül testet öltenek az "Ördög" számítógépes grafika segítségével elkészített képében.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
tombenko
2009 aug. 29. - 13:48:35
Pfffff. Ennyire mélyen nem foglalkoztam filozófiával. Sõt, szinte egyáltalán nem, úgyhogy errõl a témáról nagyon érdemben nem tudok nyilatkozni. :(
Valami ilyesmikre gondoltam:
"Elidegenedés, (Entfremdung, Verfremdung) külsõleges lét, a szellem elidegenedik önmagától: természet, történelem stb. lesz, aztán visszatér önmagához, magára ismer, öntudat. Ld. magán- és magáért való lét.
Ezen kívül: az elidegenedés tárgyiasulás, - az ember önmaga és mások számára tárggyá válik, ez természetes. Ami viszont rossz, hogy eldologiasodik, hogy a tárgyak fontosabbak nála az embereknél, és önmaga is tárgy lesz.
A két fogalom (elidegenedés, eldologiasodás) nem ugyanaz, de Hegelnél keveredik. Az elidegenedés - Marx óta a modern kultúrkritika egyik alapfogalma lett." (Kis Hegel szótár)
"Hegel történelemszemléletében is fontos helyet kap az elidegenülés fogalma. A szellem azáltal idegenül el, hogy létrehozza a természetet és a társadalmat (tárgyiasul). Az ember minden célszerû tevékenysége, munkája során valóságos (pl. eszközök, termékek, mûalkotások) vagy elvont (pl. állam) tárgyakat hoz létre, mely produktumok attól kezdve önálló életet élnek, idegen erõvé válnak. A leginkább tárgyiasult, ezért a legelidegenedettebb emberi produktum a pénz. Az elidegenedés megszüntetése a tárgyiasult dolog megismerése (tárgyiatlanítása, vagyis szellemi erõvé változtatása) útján lehetséges (tézis-antitézis-szintézis!), ebbõl a gondolatmenetbõl ered Hegel szabadságfogalma: "A szabadság a felismert szükségszerûség.""
"A tárgyiasulás, a külsõvé válás eleve magában rejti az elidegenedés lehetõségét (létrehozok valamit, de nem én rendelkezem vele).
A mindennapi élet az elidegenedés viszonyai között zajlik. A nembeliségbe történõ átlendülés kevesek kiváltsága, illetve kivételes alkalom. A katarzis pl. olyan élmény, amely a partikuláris mindennapi létbõl átlendít a valódi nembeli létbe. (megrendülök, megtisztulok és nembeli lényként élek).
Autentikus lét
A nembeli lényeg, mint lehetõség szunnyad az emberiségben, és az egyes emberben. A történelem során az emberiség vonatkozásában egyre inkább realizálódik, valóságos jellemzõvé válik a nembeli lényeg.
Az egyén szintjén a katarzis lendít a nembeliségbe, illetve kevesek kiváltsága a nembeli lényeg szerinti élet, és a célként kitûzött társadalmi állapot. Lukáts szerint az, amikor megszûnik az elidegenedés és minden egyén létében megvalósulnak a nembeli lényeg összetevõi."
""A szeretet-gyûlölet kapcsolat, amellyel testünkhöz viszonyulunk – írja Horkheimer és Adorno – az egész modern civilizációra rányomja bélyegét. A test, mint valami alsóbbrendû és szolgai dolog, kigúnyolt és megvetett, de ugyanakkor kívánatos is, mint ami tiltott, tárgyiasult, elidegenedett.""(Valentini)
"A pornográfia pedig e tárgyiasulás elidegenedése, a szexualitás hatalma a természetes nemiségen." (Kerekes Tamás)
Azért ezzel példálóztam, mert errõl beszélgettünk korábban; és mert ez elég érdekes szemléltetõ példa.
"Ellenben szét tudják a kettõt választani, nem gabalyodott össze szétzilálhatatlanul a kettõ." Ugyan már, miért ne gabalyodjon. Jobb, ha gabalyodik, mint ha szétválik.
Mindkettõ az emberi agy mûködésének sajátossága. Megszemélyesíteni fõleg fogalmakat szokott az ember, illetve ezekre kialakul egy tömegesen elfogadottá váló kép, valamilyen élõlény formájában, ami képviseli magát a fogalmat. Ilyen például, hogy a legtöbb embernek, ha a keresztények Istenrõl beszélnek, egy nagyszakállú öregember jut eszébe. Ugyanennek a folyamatnak a terméke a bûnbak szó is. Absztrakt fogalmakat ugyanis az emberek jelentõs része nem képes önmagában elfogadni (és ez a régebbi korokban még inkább így volt), ezért szükséges, hogy valamit belsõleg érzékelhessen, ha a fogalomra szüksége van. Érdekes módon ugyanez az oka a kvantumfizika nagyon rossz megértésének.
A tárgyiasítás szintén elõfordulhat absztrakciókkal kapcsolatban, de inkább jellemzõ emberekre alkalmazva. Ennek célja, hogy a tárgyiasított fogalmat a lehetõ legkevesebb érzelemmel szemléljük. Különösen diktatórikus rendszerekben használták ki nagyon alaposan ezt, hiszen így erõsebb társadalmi felhangok nélkül lehetett emberek nagy csoportjaival tetszés szerint bánni. Ugyanakkor egyfajta védekezõ folyamat is az ember lelkivilágát súlyosan érintõ esetekben. Ha egy lelki sérülést okozó folyamatot az ember tárgyiasítani tud, akkor az, pont az érzelmek meggyengülése miatt lényegesen gyengébb hatással lesz rá.
A szexualitásról pedig csak annyit mondanék, hogy a keleti népek sokkal egészségesebben kezelik az ilyen kérdéseket, mint a nyugati, különösen a kerestény népek. A távol-keleten sem személytelen a szex, és nem negatív a szerelem megítélése sem. Ellenben szét tudják a kettõt választani, nem gabalyodott össze szétzilálhatatlanul a kettõ.
"Aki viszont bezárkózik egyetlen részbe, azt nem szükséges komolyan venni, hiszen egy idõ után önismétlõ lesz, azaz a fejlõdésnek semmi jelét nem fogja felmutatni, és így nem fog többet számítani, mint egy halott. Ugyanakkor meg fog zavarodni a világ sokféleségétõl, változatosságától, és elõbb-utóbb el fog jutni a kollektivizálás eszméjéig - legyen mindenki olyan, mint én - ami a lehetõ legrombolóbb törekvés a világban."
Ezzel egyetértek.
Kérdésem: szerinted milyen folyamat a megszemélyesítés, és milyen folyamat a tárgyiasítás? Ezt nem viccbõl kérdezem. Hogy egészen konkrét legyek: szerinted mennyiben köthetõ ezen folyamathoz két ember kapcsolata, ebbe beleértve a szexet is? Mármint hogy ez mennyiben személyes vagy személytelen. Van-e köze ennek a vallásos alapvetéshez? Pl. Popper Péter azon kifakadásához, miszerint Európában az emberek képmutatóan minden vágyukra azt a szót húzzák rá, hogy szerelem, mert bármi mást erkölcstelennek tartanak. A keleti kultúrákban viszont, ahol nem létezik a nyugati személyes istenfogalom, a személytelen szex pozitív megítélésû, a szerelmi házasság viszont sem nem általános, sem nem olyan pozitív töltetû fogalom, mint itt.
Én sem. Fõleg néhány terjesztõje miatt. Azonban a jelen film pont arról szól, hogy az ember a benne rejlõ rosszat hogyan próbálta megszemélyesíteni. Egyébként pedig nem lehet istent és sátánt különválasztani. Ha az egyiket elfogadod, el kell fogadjad a másikat is. Ergo akár a Deicide-ot, akár a Mayhemet, vagy valamelyik társcsapatukat is nyugodtan nevezhetjük keresztényinek, hiszen ugyanazzal foglalkoznak, ugyanazon írások alapján. Éppen csak egy másik aspektusból vizsgálják, így az érdeklõdõ ember szellemét is segítenek megnyitni. Ergo aki jó keresztény akar lenni, hallgasson Slayert is.
Aki viszont bezárkózik egyetlen részbe, azt nem szükséges komolyan venni, hiszen egy idõ után önismétlõ lesz, azaz a fejlõdésnek semmi jelét nem fogja felmutatni, és így nem fog többet számítani, mint egy halott. Ugyanakkor meg fog zavarodni a világ sokféleségétõl, változatosságától, és elõbb-utóbb el fog jutni a kollektivizálás eszméjéig - legyen mindenki olyan, mint én - ami a lehetõ legrombolóbb törekvés a világban.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások