Amennyiben információra van szükségünk, ráadásul internetközelben vagyunk, szinte majdnem biztos, hogy ellátogatunk a Google keresőfelületére. De vajon mi a titka annak, hogy ez a mindannyiunk által ismert internetes oldal életünk nélkülözhetetlen részévé vált a XXI. századra? Miért pont ez a keresőfelület s miért nem a másik? Miféle hús-vér emberek állnak emögött a mára már hatalmasra nőtt vállalkozás hátterében? Mit ígér a jövő, s vajon van-e okunk aggodalomra ami az adatvédelmünket illeti? A holland dokumentumfilm ezekre a kérdésekre keresi a választ, többek között az internet atyjaként ismert Vint Cerf megkérdezésével.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az egyik legnépszerûbb keresõ oldal a google. Nagyon sokan használják. Rendkívül jól használható és viszonylag gyors keresõ. De tisztában vagyunk vele, hogy milyen áron?
A Public Information Research (PIR) szerint a Google egyáltalán nem az a jófej cég, aminek a legtöbben tartják; Google-Watch címû weboldalukon részletesen ismertetik, hogy a világ jelenleg legnépszerûbb keresõje hogyan sérti meg a legalapvetõbb adatvédelmi elõírásokat.
A veszedelmes cookie
A Google volt például az elsõ keresõ, ami olyan cookie-t (azaz a felhasználó azonosításához adatokat szolgáltató fájlt) telepített a látogatók gépére, ami csak 2038-ban jár le. Ráadásul mindezt abban az idõben, amikor az amerikai szövetségi oldalaknak megtiltották, hogy állandó vagy hosszútávú cookie-kat használjanak. Amikor a felhasználó egy Google-oldalra lép, az elhelyez a gépén egy cookie-t, egyedi azonosítóval. Ha esetleg már van neki, a rendszer regisztrálja a cookie számát.
A Google minden kereséskor eltárolja a cookie azonosítóját, a felhasználó IP-számát, az idõpontot, a keresési kifejezéseket és a böngészõ típusát. Sõt, a Google az IP alapján (azaz a felhasználó tartózkodási helye szerint) rendszerezi az eredményeket.
Nathan Tyler, a Google munkatársa tavaly a Salon.com-nak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a cookie-k csupán arra szolgálnak, hogy a felhasználók elmenthessék beállításaikat. "A Google jól mûködik cookie-k nélkül is, a felhasználók csupán a beállításaikat vesztik el. A legtöbb új browserben ki is lehet kapcsolni a cookie-kat" - tette hozzá.
Gyûjtögetnek
A cégnek nincsenek adattárolási szabályai. Brandt állítólag bizonyítani tudja, hogy a Google megõriz minden korábban begyûjtött személyes adatot és korlátlanul hozzáfér azokhoz.
Ezzel a gyûjtögetéssel a cégnek nagyratörõbb tervei is lehetnek; a PIR felhívja a figyelmet, hogy Matt Cutts, aki 2000 januárja óta a Google vezetõ mérnöke, korábban az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (National Security Agency, NSA) munkatársa volt. A cég állítólag még több hasonló elõéletû embert venne fel, Brandt szerint azért, hogy azután állami megrendelésekhez juthassanak a nemzetbiztonságtól vagy más hivataloktól.
Kémtoolbar
A Google toolbarja a PIR szerint egyenesen kémprogram: az ingyenes Internet Explorer-kiegészítõ minden begépelt keresési kifejezést és minden meglátogatott oldal adatait elküldi a Google-nek. Az adatvédelmi nyilatkozatban ezt ugyan feltüntették, de állítólag csak azért, mert egy másik keresõ, az Alexa már vesztett pert ugyanezen ok miatt.
A toolbar értesítés nélkül frissíti magát, ez a PIR szerint különösen veszélyes, mivel ilyenkor a Google-nak elvileg korlátlan hozzáférése van a felhasználó merevlemezéhez. Pedig még a Microsoft programok is engedélyt kérnek frissítés elõtt, teszik hozzá a Google-Watch oldalon.
Illegális cache
A PIR szerint a Google cache-elési gyakorlata is illegális (a keresõ tudniillik eltárol egy-egy másolatot az indexelt weblapokból, hogy gyorsabban hozzáférhetõek legyenek). Ez szerintük sérti a szerzõi jogokat, ráadásul gyakran olyan anyagokat is tárol a keresõ, amit az adott oldal üzemeltetõi idõközben - gyakran személyiségi vagy más jogi okokból - eltávolítottak.
Ez egy módon kerülhetõ el: minden oldal html-kódjának elejére be kell illeszteni a "noarchive" kifejezést. A Google-Watch szerint a cache-elési lehetõségnek szabadon választhatónak kellene lennie, nem pedig automatikusnak.
A Google a PIR szerint "idõzített bomba": a napi 150 millió kereséssel, aminek legnagyobb része Amerikán kívülrõl érkezik, csak idõ kérdése, hogy mikor érkezik el egy adatvédelmi katasztrófa.
A téma szempontjából talán az sem mellékes, hogy Brandt a Salon.com szerint személyesen is érintett: fáradságos munkával épített weboldalát ugyanis a Google jóval rosszabb helyre rangsorolta, mint õszerinte kellett volna.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások