Film

A lányom nélkül soha

/Not Without My Daughter/
amerikai filmdráma, 111 perc, 1991

Értékelés:

140 szavazatból
Szerinted?

1984-ben Betty Mahmoody férje elvitte feleségét és lányát Iránba, hogy együtt legyen a család. Előtte megesküszik feleségének, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha úgy döntenek, bármikor nyugodtan visszatérhetnek Amerikába. Hazudott. Az asszony eget-földet megmozgat, hogy kiszabadulhasson a szigorú iszlám törvények szerint élő család rabságából.

Stáblista:

Szereplők

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

2016 jan. 30. - 09:57:13
2016 jan. 30. - 09:57:13 OFFTOPIC
Ezt a filmet mindenkinek csak ajánlani tudom.

Könyvben is olvastam ajánlom mindenki figyelmébe.
2016 jan. 29. - 21:24:59
2016 jan. 29. - 21:24:59
Elköltöznek a férj testvérétõl egy másik családhoz és az õ gyerekük a kisfiú. Az ilyen népeknél szokás, hogy egymás gyermekeit dajkálják.
szavazat: 10/10 2016 jan. 29. - 20:54:56
2016 jan. 29. - 20:54:56
Lehet, hogy spoiler:
*
*
A nõnek lett egy másik gyereke is a pasitól? Mert kb az ottléte felétõl tutujgat 1 kisbabát. Ha igen, azt ott tudta hagyni, csak a lánya érdekelte? A könyvben vajon hogy van? Még nem olvastam, de tervezem.
*
*
*
2015 dec. 25. - 05:39:20
2015 dec. 25. - 05:39:20
Miért is kellene könyörögnöm, hogy Magyarországon fogadjanak be?
Tudtommal jelenleg egyetlen Magyarországgal szomszédos országban sincs háború, sehol sem üldöznek senkit sem. Akkor miért kellene nekünk bárkit is befogadnunk?
2015 nov. 21. - 00:18:15
2015 nov. 21. - 00:18:15 OFFTOPIC
Az,hogy ki hova, milyen környezetbe,körülmények közé (ország, vallás,gazdag, szegény.férfi, nõ, stb)születik az illetõtõl függ a legkevésbé. Te is lehetnél az a muzulmán, akit most a pokolba kívánsz, és lehet, hogy onnan is jön. Mert te is születhettél volna azon a tájon.És most te könyörögnél, hogy fogadjanak be. Az empátia biztos hiányzik belõled. Igaz, a mindennapok életét szabályozó iszlám kultúra teljesen idegen az európai kultúrkörtõl, de itt mi birtokon belül vagyunk, erõsebbek vagyunk, de aki segítségre szorul annak mi nem fordíthatunk hátat, ha csak egy kicsit is komolyan gondolunk a kereszténység értékeire.Ezt mondja neked egy "hithû" ateista,aki ebben a kúlturkörben nõtt fel.
2015 aug. 04. - 21:33:08
2015 aug. 04. - 21:33:08
Ez a film napjainkban sajnos nagyon aktuális, amikor az illegális muzulmán bevándorlók megtámadták az európai keresztény nemzetállamokat (a háttérben az USA, illetve az USA-t is irányító nemzetközi háttérhatalom ügyködései eredményeként), hogy ide is kiterjesszék fellazító, felbomlasztó tevékenységüket.

Azoknak a kótyagos agyú SZDSZ-es aktivistáknak, akik pátyolgatják ezeket az illegális bevándorlókat elõtte meg kellene nézniük ezt a filmet, hogy tisztában legyenek kiket is segítenek õk a valóságban.
2015 jún. 30. - 17:39:06
2015 jún. 30. - 17:39:06
1984 augusztusától indul az ottlétük és tart másfél évig. Miután hazament, egy-két éven belül, tehát nagyon hamar megírta a könyvet, amit pár éven belül meg is filmesítettek. A forgatás alatt is végig ott volt, kikérték a tanácsát.
2015 ápr. 14. - 22:38:13
2015 ápr. 14. - 22:38:13
A film megtörtént eseményt dolgoz fel. Nagyon bátor volt Betty, hogy el mert szökni ebbõl a borzalomból, ráadásul gyerekkel. Szerencséje volt, hogy rátalált arra a normális arab boltosra, aki nélkül nem sikerült volna elszöknie. Nagyon izgalmas a film, felkeltette az érdeklõdésemet a könyvre.
2015 ápr. 14. - 22:22:58
2015 ápr. 14. - 22:22:58
Nem tudom, hogy mi köze van a filmben bemutatott történetnek a "multikultihoz", szerintem semmi. Lehet szeretni az arab, latin stb. zenét, mûvészetet stb. anélkül, hogy elfogadjuk, vagy egyetértsünk akár az iszlámmal, vagy bármilyen más eszmével, vallással stb. Azzal nincs semmi baj, ha meg akarunk ismerni valamilyen idegen országot, világot, annál jobban tudunk védekezni pl. a filmben történtek ellen. Ha pl. ez a nõ ismerte volna a férje országát, annak szokásait, kultúráját mielõtt hozzáment, lehet, hogy nem ment volna hozzá.
2014 júl. 27. - 14:31:54
2014 júl. 27. - 14:31:54
Azt nem tudom, hogy az írónõ mikor írta a könyvét, illetve mikor is történt vele ez a dolog. A filmet 1991-ben mutatták be, és azóta sajnos csak jobbra tolódik az iszlám szinte minden muszlim országban! Tehát nem javul, hanem romlik a helyzet...
2014 júl. 27. - 12:47:09
2014 júl. 27. - 12:47:09
Ajánlom ezt a filmet a multikulti feltétlen híveinek. Kitûnõ tanmese meggondolatlan kalandkeresõknek, de semmi több.
2013 dec. 16. - 11:08:12
2013 dec. 16. - 11:08:12
Azóta, hogy utoljára hozzászóltam, elolvastam mindkét könyvét Bettynek. Nagyon jók, izgalmasak, ugyanakkor néha nagyon nyomasztóak voltak. De realisták, és ez a lényeg. A legdurvább az, hogy mindez a közelmúltban történt. Aki teheti, feltétlenül olvassa el, én is csak ajánlani tudom mindenkinek. A film még nagyon light-os volt a könyvhöz képest. Az igazi brutál dolgokat a könyv tartalmazza. A menekülést már nagyon összecsapták a filmben, de erre is megvolt a magyarázat.
Betty M. második könyve pedig már a történet megfilmesítésével foglalkozik, illetve a hasonló történetû nõk ügyével. Ugyanis a menekülése után õ erre tette fel az életét, hogy a hasonló sorsú nõkön próbál segíteni. A mai napig álnéven, új személyazonossággal élnek (a lánya is) valahol Amerikában.
2013 máj. 13. - 09:42:21
2013 máj. 13. - 09:42:21
elhiszem, hogy a perzsák kedvesek, õk is emberek, gazdag a kultúrájuk.
Betty Mahmoody ugyan hogy sejthette volna, hogy a férje fanatikus, amikor volt néhány jó évük és az állat akkor bújt ki belõle, amikor hazamentek a férj országába. Ráadásul a férj azt hitte, hogy így kell bánni egy feleséggel.
Egy házasságban az ember azt hiszi, hogy a másik gondolatait is ismeri. Nagy tévedés. Nem tudhatjuk mi lakik a másikban ...
2013 máj. 13. - 08:48:43
2013 máj. 13. - 08:48:43
Jó ez a film, minden tekintetben.
Az biztos, hogy csak a dolgok rossz oldalát mutatja be, valószínûleg azért, mert az író azt élte meg, másrészt ez így lett tanmese azoknak, akik közelkeleti párt szeretnének választani.
De én például néhány éve angol tanfolyamon találkoztam perzsa fiúkkal, és õk is azért jöttek ide, mert az országuk politikáját túl primitívnek találják, és nyilván itt jobban is lehet tanulni.
Tehát igaz, hogy kedvesek, de az is, hogy a vallás nagyon fanatikussá tud tenni jó néhányukat. Azt nem tudom, hogy mostanában inzultálják-e a nõket, ha kilóg a hajuk, de tíz éve még magyarokat öltek meg azért, mert más asszonyára néztek az utcán. Szóval nagyon óvatosnak kell lenni.
2013 márc. 13. - 21:04:17
2013 márc. 13. - 21:04:17
Szeretnék úgy hozzászolni ehhez a filmhez mint valamennyire érintett egyén( a férjem iráni)

Elõször is az Irániak NEM arabok hanem perzsák. Perzsia egy szabad ország volt 80 évvel ezelõttig. Annyira szabad hogy náluk engedték meg hogy a nõk is mehetnek katonának ha szeretnének. Aztán bejött a vallás.
A férjemmel együtt néztük meg. Mondta hogy tényleg vannak ennyire elvakult emberek, de azért a lánynak sejtenie kellett volna.
Minimum le kellett volna szürnie vagy lehet hogy tudta hogy a fiú családja mennyire elvakult. Nem kell a perzsáktól megijedni nagyon kedves emberek, csak annyit tudok ajánlani az magyar lányoknak. Ismerjétek meg a szülõket. Õk mindent elárulnak a gyerekrõl. Ha elvakultak, akkor 90% hogy a fiúk is az, csak itt európában nem mutatja. Ha a család nyitott az európai kultúrára, nem baj ha a fiúk egy más vallású európai lánnyal van akkor jó eséllyel a fiú is ilyen, és nincs tervben semmilyen rablás, hitmegváltoztatás stb.

Egyébként életetekben csak egyszer menjetek el iránba és teljesen megváltozik az a véleményetek amiket az amerikai filmekbõl le lehet szûrni. A perzsák 80% ,a világ legkedvesebb, legbarátságosabb népe.
Az ismerõseim akik jártak már Iránban egytõl egyik visszamennék mégegyszer, mert olyat egy országban sem tapasztaltak hogy az utcán menve odamennek hozzájuk az emberek köszönnek, megkérdezik honnan jöttek és még ha van náluk épp valamilyen sütemény akkor odaadják a Vendégnek és rettenetesen boldogok hogy ez a Vendég meglátogatta az õ országukat.


Itt most a perzsákról volt szó, nem az arabokról.
2012 aug. 17. - 21:49:49
2012 aug. 17. - 21:49:49
Furcsa olvasni a sok hozzászólásban, hogy miért nem járt utána a dolgoknak? Ne felejtsük el, hogy a történések 1984-ben voltak amikor nem ült mindenki reggeltõl estig a facebook és az internet elõtt. Persze akkor is megvoltak a lehetõségek de jóval szerényebben ami már nem feltétlen Betty felelõssége.
2012 jún. 26. - 20:43:42
2012 jún. 26. - 20:43:42
Tessék tudomásul venni hogy a több évszázados törvényeket,hagyományokat nem lehet néhány évtized alatt kítötölni a tudatból ,még ha erre az akarat meg is van.Ha visszakerül a sját közegében akkor a helyi elvárásoknak kell megfelelni.Ha a madár szerelmes lesz a halba hogyan fognak fészket rakni??
2012 jún. 26. - 15:43:05
2012 jún. 26. - 15:43:05
A szívembõl szóltál! De jó volt olvasni higgadt, bölcs soraidat.
Néha az az érzésem, hogy azért találták ki a fórumot, hogy mindenki nyugodtan ráönthesse a frusztrációját valakire, vagy valamire (jelenség, dolog, stb). Mert ugye mindenki tökéletes. Bírom, mikor itt lehülyézik a nõt, aki hitt a férjének, bízott benne. Istenem, ha nem bíznánk a jövendõbelinkben, akkor mindenki egyedül maradna és kihalna az emberiség. Az pedig jó lenne igen, ha jól megismerhetnénk (kiismerhetnénk) valakit, de ahhoz egy élet is kevés. Akkor még 70 éves korunkig is várhatnánk, mire összekötjük valakivel az életünket. Azt hiszem, igazán valakit megismerni sosem lehet.
Mindazonáltal azokkal én is egyetértek, akik azt mondják, hogy a más kultúrából, civilizációból jött emberekkel óvatosan kell bánni. És nem azért, mert lenézem õket, félre értés ne essék! Õk nem rosszabbak semmivel, csak mások. Én pl. magamról el sem tudnám képzelni azt, hogy egy számomra elmaradottabb világban éljek. Tudom, hogy hiányzik belõlem az a fajta alkalmazkodókészség. És nincs az a szerelem, ami azt felülírja. Igaz, én könnyen beszélek, mert én egyébként sem hiszek a mindent elsöprõ szerelemben.
Szerintem is az a legjobb, ha már egy hölgy beleszeretett egy (a példa kedvéért) keleti vallású férfiba és mindenképp hozzá akar menni, tegye, de ne menjen ki abba az országba. Éljen itt, maradjon itt. És ha gyerek születik, kétszer is gondolja meg, ki meri-e vinni a férj hazájába.
Nekem is Mehmet Karcsika esete jutott az eszembe. Nem irigyeltem azt a szegény nõt. A végén még 3 hónapot is eltöltött egy szerb börtönben (isteni lehetett), mert a férj még attól sem riadt vissza, hogy a nõ kocsijába kábítószert csempésszen. Illetve a kisfiúval csináltatta mindezt (amit még undorítóbb). A kisfiú ezt utóbb nyilvánosan e is vallotta. Szegény nõ megtört és könnyek között nyilatkozta, hogy most már beleegyezik, hogy a kisfiú Törökországban éljen (ahol egyébként iskolába sem kellett járnia, egész nap játszhatott, ezért is örül annak, hogy visszamehetett). Szegény asszonyt nagyon sajnáltam. Kemény tanulópénzt fizetett. A pasit meg remélem, megveri az õ istene. Az, amelyikben hisz.
Itt a városunkban egy idõben jártam kezelésre, nagyon kellemes volt. Oda is jár egy csaj, csadorban. Õ is felvette az iszlám vallást. A vezetékneve is az, Mohamed (Csilla). Amikor az öltözõben egyszer mellettem öltözött, mindenáron beszédbe akart velem elegyedni. Nem értettem, miért. Kiderül, minden áron meg akart téríteni engem is. Én udvariasan kitértem elõle, mondván, hogy sietek és otthagytam. Késõbb kerültem, hogy négyszemközt maradjunk.
A film egyébként nagyon jó, tanulságos.
Nem olvastam még könyvben, de most kedvet csináltatok hozzá! Még a héten körülnézek a könyvtárban.
2012 jún. 26. - 06:13:34
2012 jún. 26. - 06:13:34
Különben itt nagyon szidjuk az iszlámot, hogy milyen elmaradottak az arab népek, stb.

De nézzünk csak kicsit szét itthon is.
Amikor van egy olyan mondásunk, hogy a pénz számolva, az asszony verve jó...
Vagy: Ha egy férfi belesz*rik a kalapjába, akkor is férfi marad... Sõt, ha ezt a kalapot felteszi a fejére, még akkor is.
Meg amikor férfi WC-kben olyan feliratok vannak, hogy elsõ a férfi, második az állat, harmadik az asszony....

Én úgy látom, hogy nem kell innen sehová sem elmenni, ha az ember primitív nézeteket akar látni, ha nõket, gyerekeket megalázó viselkedést akar tapasztalni.
Miért szidjuk mi a mohamedán országokat, hiszen ugyanaz a primitív viselkedés még itthon is jócskán tapasztalható.
2012 jún. 26. - 05:59:51
2012 jún. 26. - 05:59:51
Most úgy eszembe jutott Mehmet Karcsika ügye, akinek magyar volt az édesanyja és török az apja. Itt éltek Magyarországon. Mikor elváltak, a kisfiú 9 éves volt. Az apja az egyik láthatáson magával vitte a kisfiút a hazájába. Hosszú harc kezdõdött, a török állam nem adta ki a kisfiút, hiába ítélte a bíróság az anyának. Gyakorlatilag elrabolták, úgy hozták haza. És mi történt? A gyerek az eltelt 4-5 év alatt tökéletesen idomult az iszlám világhoz, ragaszkodott az apjához és nem érezte jól magát az anyjával és annak új családjával. Végül az anya megtört és önként visszaadta a gyereket az apának.
Összes hozzászólás