"Hozzá fogható irodalompártoló embere nem volt ennek a tájnak. Kemény János az erdélyi magyar irodalom mindenkori legnagyobb mecénása." - írta róla Sütő András. Az ő nevéhez fűződik a Keszthelyi Helikon mintájára megteremtett Erdélyi Helikon szabad írói közösség megteremtése, és a marosvécsi kastélyában nyaranta megrendezett híres helikoni találkozók. Mecénási szerepköréhez föltétlenül hozzátartozik az erdélyi színjátszás támogatása, főleg a kolozsvári Magyar Színházé. Annak ellenére, hogy mindenki "a jóság emberének" tartotta, s Marosvécsen a románok éppúgy tisztelték mint a magyarok, a második világháború után rá is az üldöztetés és a nyomor várt.