Emilke Tamás Áron Ábeléhez hasonló forma fiúgyerek, csak ő a gyimesi Hidegség egyik kalyibájában él, fenn a hegyen. Tavasztól hóhullásig a teheneket legelteti, a tejből sajtot készít, s csak olyankor látja a szüleit, amikor hol az egyik, hol a másik feljön a kalyibához és hazaviszi a sajtot. A találkozások ritkák és rövidek. Emilke társai csak a tehenek és a kutyák, hiszen a legközelebbi szomszéd eléréséhez is legkevesebb egy-két hegyet meg kell mászni. Így aztán nem marad más, mint a magány. Összeolvad a tavasz, a nyár, az ősz, a hetek, a napok, az órák és percek nincsenek is.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ez a film mélyen megindító.Pedig látszólag "csak" pár nap története,egy másik magyar élethelyzetbõl.Eközben meg teljes azonosulás egy tiszta és érintetlen néppel,ahová minden igaz magyar "visszavágyik",ha csak a képzelet erejéig is,de megtisztulva és büszkén!
Ezek az emberek igaz magyarok.
Mi meg csak megbabonázva nézzük nyílt,tiszta tekintetük igaz ragyogását.
A boldogság és az emberség egy másik kor messze tûnt világa?
Itt vagyunk a flaszteron zilált idegeinkkel a napi rohanással, cigarettáink füstködébe burkolózva. Szerzünk és elveszünk, plazák csillogó lüktetése pumpálja érzékeinkbe a vásárlás adrenalinját.
Jóféle lokálokban és kocsmákban töltjük idõnket, hogy aztán a televízió kígyó tekintete elõtt üljünk bûvölten meredve a képernyõre, ez a mi világunk.
Létezik egy másik világ is Zsigmond Dezsõ és Emilke világa, egy havasi "Kis herceg" világa aki nem a rózsáit gondozza, vagy tûzhányóit pucolja ki bolygóján, csak állatokat nevel egy romlatlan 13 éves kisfiú mint valami távoli mikrokozmosz ura nap mint nap éli az életét.
Egy letûnõ világot érhetünk nyomon ebben a filmben, egy olyan világot mely Tamási Áron könyveinek lapjáról köszön vissza.
Egy rögzült idõszelet a változatlan természetben.
Valami mágikus, õsi nyelv szólal meg ebben a filmben, mely kifinomult fülünk számára már-már barbár, ám egyszerre idéz meg regéket, mondákat, táltost, fonót. Mintha valahol elvesztettük volna magunkat. Kicsit olyan ez, mint mikor egy emberrel összetalálkozva az az érzésünk támad, hogy valahonnan már ismerjük. Talán egy másik életbõl. De rá kell jönnünk ilyet jó esetben is csak alkotásokból, vagy erdélyi barangolásaink rácsodálkozásiból ismerhetünk.
Neki ez a világ a természetes, mi pedig mókuskerekünkbõl kiszakadva erre az órára csak vágyakozhatunk egy ilyen idilli világ felé.
Siratva elveszett paradicsomunk szét tört darabjait.
Nekem is nagyon tetszett ez a film. Szeretném megnézni még többször is. Mikor fogják legközelebb játszani, vagy hol lehet esetleg megvenni a dvd-t vagy a videót róla? Kérem válaszoljanak. Már nagyon régóta keresem ezt a filmet. Köszönöm.
én csak azért regisztráltam, hogy ezt leírhassam..
a film nagyon jó, semmi malõr,semmi efekt,
de még jobb ott lenni,VELÜK!és csodálni, hogy tõlünk 700 km-re élnek nagyon kemény körülmények között, a medvéktõl, a farkasoktól, tolvaj népektõl és az ellenséges románoktól magukat teljesen egyedül megvédõ, igaz magyarok!
távol álljon tõlem a nagy "magyarkodás".
egyszerûen csak nagyon megható volt 10 napra kiköltözni egy kalyibába tavaly nyáron!
ajánlom mindenkinek!!
k
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások