Egy utolsó fellépésére készülő artista gondolatai vissza-visszarévednek a titokzatos múltba, a ragyogó pompázatos aranykorba, a káprázatos mutatványok és a szerelem világába. A folyamatosan mozgó pasztellképek és David Yengibarjan csodálatos zenéje az elsuhant fiatalságról, a "becsapás" gyönyöréről és keservéről, valamint a fehér nevetéssel álcázott könnyekről szólnak.