Az Aranyember

Bakancslistához adom

magyar kalandfilm, 97 perc, 1936

Értékelés:

41 szavazatból

Szerinted?

36 hozzászólás

A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él.

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Tímár Mihály

Csortos Gyula profilképe

Brazovics Athanáz

Sziklay Szeréna

Brazovics Athanáz felesége

Mezey Mária profilképe

Athália, Brazovics Athanáz lánya

Ali Csorbadzsi

Rózsahegyi Kálmán

Fabula

Tímea

Básti Lajos profilképe

Kadisa főhadnagy

Tereza mama

Noémi

Krisztyán

Zátony Kálmán

ezredes

inas

Galambos, halászmester

a török naszád parancsnoka

kasszírnő

falusi jegyző

Koroknay József

vezető segéd

Bilicsi Tivadar profilképe

Bilicsi Tivadar

Sajkás tiszt

Alkotók

rendező: Gaál Béla
író: Jókai Mór
forgatókönyvíró: Hevesi Sándor Gaál Béla
zeneszerző: Polgár Tibor Ránki György
operatőr: Eiben István
vágó: Szilas József

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Kiss Ferenc kb. annyi idős volt a forgatáskor, mint Tímár amikor végleg a Senki szigetére költözik. Bizony, Tímárt Jókai 42 évesnek írja, mikor Noémi 22.

Válasz

Oké, adtál egy ötletet. Lehet, hogy megpróbálom. Köszi!

Válasz

Ezt a port.hu-tól kérdezd meg! Fognak válaszolni, én is szoktam ezt-azt kérdezni.

Válasz

Azt meg tudja mondani valaki, hogy a képek mindegyike miért az 1962-es, Gertler-féle változatból van mellékelve?

Válasz

Én nemrég olvastam újra - a karanténnak köszönhetően volt egy kis időm az olvasásra. :-)
Én is szeretem a Jókai - regényeket, s a belőlük készült adaptációkat.
Az 1962-es változat is nagy kedvencem!
Valahol érthető, hogy egy feldolgozásból kimaradnak bizonyos részletek!
"Éberen figyelek"? :-)) Ugyan!
Ennél nagyobb tévedésed soha ne legyen! :-)

Válasz

Igazad van, tényleg el kéne újra olvasni a könyvet. Én 13 évesen olvastam, több, mint 50 éve, igy talán érthető, hogy nem emlékszem mindenre. Akkoriban Jókai-fan voltam, a legtöbb hires regényét olvastam. Romantikus regényei pont egy érzékeny kamaszlány lelkének valók voltak.
Engem lenyűgözött az 1962-es film, amit már többször is láttam és ez nyilván elfedett néhány részletet, amit nem vett át a Jókai regényből.
Jó, hogy van valaki, aki éberen figyel és kiigazitja a tévedéseket.

Válasz

Nagyon szívesen! :-)
Nem szégyen, ha az ember valamire nem emlékszik.
Ahogyan korábban is említettem, ez az egyik kedvenc Jókai - regényem, s többször is olvastam már.
Elég jól ismerem, s ez nagy előnyt jelent azokkal szemben, akik már régen olvasták. :-)
(Vagy el sem olvasták, mert bizony sokan még büszkélkednek is ezzel, pedig szerintem nincs mivel!)

Válasz

"Lehet, hogy a regényből kiderül."
Ki, ugyanis a regény alapján írtam a korábbi hozzászólásomat.
Talán Neked sem ártana újraolvasni! :-)
Korábban is írtam már, hogy nem szoktam dobálózni a szavakkal, csak akkor írok le valamit, ha abban biztos vagyok.

Adjuk át a szót Jókainak, jöjjön néhány idézet:

"A nők egy nevet adtak neki: Adeodat (Istenadta), több neve nincs."

A végén pedig, amikor Tímár és családjának életéről ír:

"A szigetre jövő idegeneket a család jelenlegi feje szokta fogadni, kit a többiek mind „apá”-nak neveznek; a jövevények Deodát néven ismerik. Erőteljes testalkatú, szép, nemes arcvonású férfi, a negyvenes években. Ez szokta a cserealkukat megkötni s az idegeneknek a telepet megmutogatni." - Ő a "második" Dódi. :-)

Jókai az idő múlását is ecseteli, s ezt alátámasztandó: felsorolja a szereplők életkorát.

"Nyolc éve múlt már annak, hogy Timár legelőször a kis szigetre vetődött. Noémi és Timéa még akkor gyermekek voltak; most Noémi huszonkét, Timéa huszonegy esztendős; Athalie huszonötben jár; Teréza negyvenöt évet haladt meg; Timár maga negyvenkettő, a kis Dódi az ötödikbe lépett."

Ez a felsorolás közvetlenül Teréza halála előtt íródott le.
Utána Tímár hosszabb időt töltött a Senki szigetén, mint általában.

"Timár ott várta meg a szigeten, amíg a zöld mezőt belepte a dér, azután még azt is, amíg lehullottak a falevelek, amíg fülemülék, rigók mind elköltöztek fészkeikről.
Akkor határozta el rá magát, hogy visszatérjen a világba. Az igazi világba.
És Noémit itt hagyja egyedül a senki szigetén. Egyedül egy kisgyermekkel.

„De visszatérek még a télen.”

E szóval vált meg tőle."

Ezután hazatért, Athalie ekkor közölte vele a Szent György kép titkát, Tímár kihallgatta Tímea és Kacsuka beszélgetését, s megbizonyosodhatott Tímea iránta való feltétlen hűségéről.
Ugyanakkor szégyellte is magát, amiért hallgatott Athalie-ra, s ilyen eszközökhöz folyamodott.
A Balatonra ment, ahol sor került az emlékezetes fogashalászatra, s itt érte Krisztyán Tódor "látogatása" is...

S valóban "visszatért még a télen", s el sem ment többé a szigetről. :-)

Válasz

Ahogyan fentebb is írtam, nem Józsika, hanem Dódi a gyermek neve, azaz Adeodát (avagy Deodát). ------>
Ne felejtsd el, hogy a Dodi, vagy Dódi, ahogy itt mondták, a József egyik becéző formája! Szerintem bizony József az a kisfiú és nem Deodát.

Lehet, hogy a regényből kiderül.
És igen, az első Dódi meghalt csecsemőkorában, de hamar megszületett a második.

Sokszor gondolkodtam rajta, hogy hány évet is ölel fel a regény, az biztos, hogy több, mint tizet, hisz a legelején, amikor Timea a Brazovics házba kerül, még csak 13 éves. Noémi is kb ennyi lehetett és belefért az életébe két gyerek megszülése is. És a végén, amikor Mihály azt a levelet iratja Timeának a Szent György kép titkáról, meg a rejtekajtóról, a második Dódi már kb. 6 éves.

Válasz

Köszönöm. Mi ebből a tanulság? El kellene (újból) olvasni a regényt.

Válasz

Ezt - mármint a név megváltoztatását - én sem értettem.
Azzal sem lehet vitatkozni, hogy a Gertler Vikor - féle feldolgozásban Kacsuka főhadnagy, majd őrnagy hangsúlyosabb szerepet kap.

Na igen, a "szegény csempésznő árvája"... Maradjunk annyiban, hogy Dódi - és nem Józsika - Tímár és Noémi gyermeke.
Ahogyan fentebb is írtam, nem Józsika, hanem Dódi a gyermek neve, azaz Adeodát (avagy Deodát).
A név jelentése: Istentől adott.
Az is kimarad a feldolgozásokból, hogy a "kis Dódi" meghal torokgyíkban, miközben Tímár maga is súlyos betegen fekszik a "Senki szigetén".
Viszont: Amikor Tímár legközelebb a "Senki szigetére" látogat, ismét ott talál egy gyermeket, egy "újabb szegény elhunyt csempésznő árváját..."
Őt is Dódinak keresztelik el, de ő életben marad, ő lesz Noémi és Tímár legidősebb gyermeke.
(Később születik majd még több gyermekük is.)

A felirat pedig - bár tényleg zavaró - annak köszönhető, hogy a filmet csak nagy nehezen sikerült restaurálni, többek között azt a kópiát is felhasználva, amit annak idején külföldre adtunk el.
Egyébként több régi magyar film fennmaradását is annak köszönhetjük, hogy anno eladtunk külföldre 1-1 kópiát.
Jó néhány filmből csak az az egy került elő - ugyan felirattal ellátva, de legalább megmaradt.
(Egyébként annak idején minden filmből 8 kópia készült.)

Válasz

Lehet, hogy nekünk - akik ismerjük a regényt - egyértelmű, de másokért nem tenném tűzbe a kezem. :-)

A Korda Sándor által rendezett némafilm megnézésének nincs akadálya, elérhető! :-)

A v.dea oldalon keresd, ide inkább nem linkelem be. :-)

Válasz

Nekem rejtély, miért lett Kacsuka Imréből Kadisa (a Gertler-féle változatban sokkal több szerep jutott az őt alakító Bárány Frigyesnek, mint Básti Lajosnak). Aztán itt van ez a Józsika gyerek. Teréza mama szerint a szigetre vetődött egy asszony, megszülte, majd meghalt, így maradt rájuk a poronty. Egy utcai könyvárusnál kezembe vettem a regényt, de annyi időm nem volt, hogy megkeressem az idevágó részt. Mégsem tudom elképzelni, hogy Jókai ezt így írta volna meg. Sokkal valószínűbb, hogy a korabeli uralkodó (vallásos) felfogás nem engedte meg, hogy Noémi zabigyereket szüljön Timár Mihálynak (Gertlernél ez már nem volt akadály). És végül kissé zavaró volt a film elején a kópia alján olvasható szláv (szerb-horvát?) szöveg.

Válasz

Igen, hisz irtam is, hogy Timeával ellentétben Timár Mihály boldogan élt Noémival - a Senki szigetén, habár ezt nem tettem hozzá, annyira evidens volt.

Ezek után jó lenne megnézni az 1918-as filmváltozatot is.
https://port.hu/adatlap/film/tv/az-aranyember-az-aranyember/movie-22001

Válasz

Igazán nincs mit!
Nem csoda, ha nem emlékeztél, hisz régen olvastad! :-)
Próbát tettem egy ismerősömmel is, ő szintén nem jól emlékezett. :-)

Ez az egyik kedvenc Jókai - regényem, többször is olvastam már, legutóbb nem is olyan régen.
Különösen tetszik benne, hogy Jókai szépen elvarrja a szálakat, a végén dióhéjban leírja a későbbi történéseket.
Gondolom, arra emlékszel, hogy Tímár további sorsáról is ír, amely sokkal szerencsésebben alakult, mint Tímeáé, hisz ő boldogan élt a családja körében a "Senki szigetén".

Válasz

Köszi a kiigazitást, akkor rosszul emlékeztem. Timea halálára emlékeztem, arra, hogy a Duna parton, Levetincen temettettte el magát, de sem a házasságára, sem arra, hogy született egy fia már nem emlékeztem.

Válasz

Sajnos rosszul emlékszel a regényre!
Timea - Athalie vallomása ellenére - férjhez ment Kacsuka Imre őrnagyhoz.
Athalie perében, már "Kacsuka Imréné asszonyságként" tanúskodott.

Idézet:
"Amint Timéa annyira felüdül, végbemegy az esküvő, egész csendben ott a háznál, minden énekszó, pompa, vendégsereg, lakmározás nélkül. Csak a pap meg a két násznagy van jelen. Egyik az alispán, másik a háziorvos. Más még nem is látogathatja Timéát."

A tárgyaláson - az elnök mondja:
"– Hívják be Kacsuka Imréné asszonyságot!"

Abban viszont igazad van, hogy a házassága - Athalie emlékezetes vallomása - miatt soha nem volt igazán boldog.
Ismét csak idézetek következnek:

"Pedig az az asszony régen porrá lett már, miután sok évig szenvedett az utolsó tőrdöfés miatt, szegény beteg szívével.

Nem tudott igazán boldog lenni soha ettől a szótól: „Timár most is él!” Mint hideg kísértet állt ez mindig örömei mögött. Meg volt vele mérgezve örökre a hitvesi csók. S mikor halálát közelegni érzé, leviteté magát Levetincre, nehogy ha meghal, ama sírboltba temessék, ahol ki tudja, ki porladozik Timár címere alatt. Ott keresett ki magának egy csendes fűzfás partot a Duna mellett, azon a tájon, ahol atyját elveszté, ahol Ali Csorbadzsi a Duna fenekén nyugszik; olyan közel a „senki szigetéhez”, mintha vonzotta volna őt oda valami titkos sejtés… Az ő sírköve s a sziget téveteg sziklája láthatják egymást szemközt.

És a kincseken, miket Timár neki hagyott, nem volt áldás. Egyetlen fia volt Timéának második férjétől, az nagy tékozló lett; a roppant birtok épp olyan mesésen elpusztult a keze alatt, mint ahogy előtámadt. Timéa unokája már abból a kegyadományból él, amit Timár alapítványul hagyott elszegényült rokonok számára. Ez az egy maradt meg utána.
A komáromi palota helyén is más épület van már; a Levetinczy sírbolt helyén erődítvényeket hánytak fel. Semmi nyoma a hajdani fénynek, gazdagságnak."

Való igaz, Kiss Ferenc akkor már túl idős volt ehhez a szerephez, de abban a korban ez nem volt egyedi eset.

A végére még egy kis helyesbítés: Tímea szerepét "Kormos Márta" alakította.
(Sajnos a port.hu adatbázisban is helytelenül van feltüntetve a neve.)

Egyébként én is örülök, hogy újra leadták a filmet, nagyon szeretem a régi magyar filmeket! :-)

Válasz

Nem vagyok meglepve, hogy nem követi egészen hűen Jókai regényét.
De igazából az 1962-es, immár klasszikussá vált film sem. Kamaszlányként olvastam a regényt, de jól emlékszem, hogy Timea esküvője Kacsuka Tódorral meghiúsult Athalie vallomása után. Timea nem ment férjhez, hisz megtudta, hogy a férje valószinűleg életben van. Timár Mihály viszont boldog lett Noémi oldalán.

Kormos Mária Timeáját kissé modorosnak találtam, Kiss Ferenc Timár Mihálya meg túl idős volt a szerephez. Amúgy tetszett, hogy sok neves szinész szerepelt benne.

Remélem, hogy időnként leadják majd ezt a filmet is, mint sok más régi magyar filmet.

Válasz

Szia!
Mindenképpen érdemes megnézni, mert ahogyan évekkel ezelőtt írtam, igazi "filmtörténeti csemege"!
Az is nagy öröm, hogy sikerült "megmenteni" a kópiát!
Viszont: Kíváncsi leszek a véleményedre!
Nem akarom lelőni a poént, de azt hiszem, a film vége alapos meglepetés lesz számodra, s nem feltétlenül kellemes...

Válasz

Ezt még nem láttam, szeretném megnézni.
Sajnos a főcim alatt az 1962-es film képei vannak!

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

41 szavazatból

Szerinted?

36 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon