1945 augusztusában befejeződött a második világháború. Napokig folyt az ünneplés a Szovjetunióban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Az amerikaiak a hatékony, új fegyver, az atombomba segítségével véget vetettek a háborúnak, és hazatérhettek a katonák. Harry Truman elnökkel az élen Amerika átlépte az atomkor küszöbét. A csak néhány hónapja hivatalban levő Truman eddig ismeretlen vizekre evezett. Vajon az első és eddig egyedüli olyan ország, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, hogyan fogja meghatározni a feladatait, és hogyan gyakorolja a hatalmát? Amerikát elsősorban az elpusztított Európa, és egykori háborús szövetségese, a Szovjetunió szándékai aggasztották. A romok közepette lassan körvonalazódott az a konfliktus, amely később meghatározta az atomkor politikai képét. Európát újra kellett építeni. De vajon kinek a zászlaja alatt? Mindkét tábor meg volt győződve arról, hogy a másik valamiképpen előnyre tesz szert. A szovjet hadsereg már kitűzte lobogóját Kelet-Európában, és az a háború után ott is maradt Moszkva-barát kommunista rezsimek támogatására. A Szovjetunió számára ezek az országok biztosították a szükséges védelmet a Nyugatról érkező esetleges újabb rajtaütés ellen. A szövetségesek a háború alatt szorosan együttműködtek a Szovjetunióval, és úgy tűnt, hogy a kialakult jó kapcsolat további közös munkát tesz majd lehetővé a béketörekvések terén is. Ez azonban nem így történt, mert a szovjetek másképp akarták. Már megvoltak a saját terveik. Az ekkor kezdődő világtörténelmi periódusnak, a hidegháborúnak a történetét mutatja be a tizenkétrészes sorozat.