Film

Az univerzum története

/Voyage of Time: Life's Journey/
amerikai-francia-német dokumentumfilm, 90 perc, 2016 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
    • f
    • f
    • mb

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

Vajon hogyan született meg az univerzum, milyen folyamatok játszódtak le kezdetekben, milyen jövő vár rá, hogyan ér majd egyszer véget a létezése? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ találni Az Univerzum története, amely szól tudományról, lélekről, születésről és halálról, a nagy kozmoszról és bolygónk rendszeréről is. Terrence Malick hihetetlenül látványos, filozófiai utazásra invitálja a nézőt a Föld múltjának, eredetének felfedezésére, miközben az emberiség jövőben betöltött szerepére is kíváncsi. A rendező szándéka szerint a film egyfajta tudományos kronológiája a Földnek, melyben a leglátványosabb változásoktól egészen a legapróbbakig megmutat mindent, mindezt lélegzetelállító, páratlanul lenyűgöző természeti felvételek segítségével.

Bemutató dátuma: 2017. március 30. (Forgalmazó: Vertigo Média Kft.)

Stáblista:

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

2018 aug. 30. - 18:15:55
2018 aug. 30. - 18:15:55

https://legendavadasz.blog.hu/2013/01/03/az_univerzum_legnagyobb_titkanak_nyomaban_elemzes_895

A modern űrkutatás Einstein általános relativitáselméletére épül. Az elmélet kimondja, hogy az anyag körüli gravitációs mező megváltoztatja a teret és az időt oly módon, hogy a tér görbültté válik, az idő pedig felgyorsul vagy lelassul. Az anyag gravitációs mezeje a fénysugarat is elhajlítja. Az általános relativitáselmélet következményeinek vizsgálatakor a tudósok rájöttek, hogy az elmélet magyarázatul szolgál a Nap körül keringő bolygók, illetve más égitestek körül keringő csillagok mozgására.

Ha elfogadjuk, hogy az elmélet a világmindenségre, mint egészre alkalmazható, a kozmológusnak el kell fogadnia einsteini elmélet végkövetkeztetését is. Azt, hogy az univerzumnak nincs határa. Hogy pontosak legyünk, az elmélet két lehetőséget kínál a kozmosz alakját illetően. Az egyik szerint önmagába görbül vissza, mint a gömb felszíne. Bár nincs határa mégis véges. Az űrhajós, ha elindulna egy bizonyos irányba és útvonalát sohasem változtatná meg, végül visszajutna oda, ahonnan útra kelt. Ez a zárt univerzum modellje.

A másik alternatíva az, hogy a világegyetem végtelen: a tér minden irányába korlátlan kiterjedésű. Ebben a nyitott univerzumban bármilyen messze utaznánk, az űrnek mindig újabb és újabb tartományai tárulnának fel előttünk. Hogy melyik lehetőség helytálló, azt a kozmoszban lévő anyag mennyisége határozza meg. Ha elég sok van belőle, a gravitáció visszagörbíti a világmindenséget, és Úgyhogy zárt lesz. Ebben az esetben a gravitáció elég erős ahhoz, hogy végül megállítsa az univerzum tágulását, és elindítsa az ellenirányú folyamatot, a galaxis összehúzódását.
2018 aug. 30. - 17:57:37
2018 aug. 30. - 17:57:37
Azt mondják, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi. Én nem értem, hogy ha nem volt semmi, akkor abból hogyan lett hirtelen valami..De a "semmi" azt jelenti, hogy idő sem volt. Tehát mit jelent az, hogy "előtte"?

Megköszönném, ha valaki, aki otthon van a témában beszélne róla egy kicsit!
2018 aug. 30. - 17:50:23
2018 aug. 30. - 17:50:23
Malick megmutatja az univerzumot születésétõl kezdve egészen a végsõ összeomlásáig.
A tudomány és technika mennyire lehet fikció? Hol a kiindulási pont?
szavazat: 3/10 2018 aug. 30. - 12:12:45
2018 aug. 30. - 12:12:45
A címét tökéletesen félre fordították. Másra számítottam, amolyan csillagos világegyetemes tudományos filmre Hawking narrálásával. Helyette kapunk festék paca univerzumot és filozofikus émelygést szép képekkel kombinálva. Két részletben bírtam végignézni.
szavazat: 10/10 2017 okt. 13. - 20:53:32
2017 okt. 13. - 20:53:32
Nekem nincs bajom vele, nézhetõ!
szavazat: 3/10 2017 ápr. 17. - 00:32:33
2017 ápr. 17. - 00:32:33
A Baraka százszor jobb volt,
és fõleg nem volt félrevezetõ a címe...
szavazat: 1/10 2017 ápr. 04. - 21:37:50
2017 ápr. 04. - 21:37:50
\"Óh, Anyám!\" Univerzum rajongóként azt hittem hogy tudom mire vállalkozok, a film elõzetes több mint kedvcsináló és érdekes volt.. Azután elkezdõdött a valódi film, és már 10 perc után az ereimet vagdostam, és ez a tendencia kitartott a film végéig.. Bárgyú és sekélyes, túl mûvészieskedõ, de valójában tartalmatlan szöveg szakította meg vagy rondított bele az amúgy néha-néha érdekes és szép képi világba. Õszintén szólva a film felét befogott füllel néztem ,annyira idegesített a szövege.. Ami a képi anyagot illeti, volt pár szép animáció amit valószínûleg a Natgeo-tól vásároltak meg, és a többit pedig kritikán aluli minõségû pixeles videofelvételek \"tarkították\".. Mondanám hogy érdekes film volt, de mérhetetlenül nagy csalódás volt. Nem értem hogyan juthatott be ilyen a mozikba. Ha valakivel ki akarsz szúrni, ajánld neki! :)
szavazat: 1/10 2017 ápr. 03. - 21:22:24
2017 ápr. 03. - 21:22:24
Hatan kezdtünk bele a megtekintésbe a nézõtéren. 1 fõ 15 perc elteltével távozott. Én 1 órát bírtam nézni, utána távoztam. 2 fõ vélhetõen nem sokkal utánam távozott, mivel komoly kedvet kaptak és láthatóan elgondolkodtak a távozáson, amikor látták, hogy én is elmegyek. Vélhetõen tehát 6-ból 2 ember bírja ezt a \"filmet\" végignézni, de lehet, hogy annyi sem. Annyira vontatott, annyira depresszív a szöveg és annyira tartalmatlan (egyesek szerint ez nagyon modern), hogy csak az igazán erõs idegzetû, vagy igen lelassult gondolkodású (egyesek ezt mély gondolkodásnak nevezik) nézõknek ajánlott. Erõsen kerülendõ kategória. Ha a címben elbújó kérdésre választ keresel, messzemenõen nem ez lesz az a film, ami megadja a választ. Legalábbis az elsõ 1 órában kijelölt haladási irány szerint bizonyosan nem.
szavazat: 10/10 2017 márc. 18. - 09:59:01
2017 márc. 18. - 09:59:01
Lenyûgözõ film! 10/10
2017 febr. 15. - 12:09:50
2017 febr. 15. - 12:09:50
Terrence Malick még a 70-es évek végén vette a fejébe, dokumentumfilmet készít az élet kezdeteirõl. Akkor a Paramount 1 millió dollárt irányzott elõ a Q címre keresztelt elképzelésre, ám Malick végül úgy döntött, hogy mégsem csinálja meg. De az ötletek nem mentek veszendõbe, Az élet fája (Tree of Life) és a Voyage of Time filmekhez használta fel a rendezõ.

Vajon hogyan született meg az Univerzum, milyen folyamatok játszódtak le kezdetekben, milyen jövõ vár rá, hogyan ér majd egyszer véget a létezése? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ találni Az Univerzum története, amely szól tudományról, lélekrõl, születésrõl és halálról, a nagy kozmoszról és bolygónk rendszerérõl is. Terrence Malick hihetetlenül látványos, filozófiai utazásra invitálja a nézõt a Föld múltjának, eredetének felfedezésére, miközben az emberiség jövõben betöltött szerepére is kíváncsi. A rendezõ szándéka szerint a film egyfajta tudományos kronológiája a Földnek, melyben a leglátványosabb változásoktól egészen a legapróbbakig megmutat mindent, mindezt lélegzetelállító, páratlanul lenyûgözõ természeti felvételek segítségével.

Két verziója is van a filmnek; az egyik egy 40 perces IMAX változat Brad Pitt narrációjával, és van egy 90 perces 35 mm-es Cate Blanchett narrációjával. A zenét Ennio Morricone szerezte. Mire számíthatunk? Malick megmutatja az univerzumot születésétõl kezdve egészen a végsõ összeomlásáig.

Feliratos elõzetes [HD] - http://www.youtube.com/watch?v=biJylh53KgM

Szinkronos elõzetes [HD] - http://www.youtube.com/watch?v=JtFAs21TgUQ

Bemutató dátuma: 2017. március 30.