"Korábbi filmjeimben jobban érdekeltek az emberek, mint a történetek maguk. Megpróbáltam hétköznapi emberekről mesélni, olyanokról, akik nem találkoztak a nagybetűs Történelemmel. George Mandel nem volt köznapi ember, hanem kiismerhetetlen, legendás alak, akire különleges sors várt, de ki tudja, miért, nem ment el a történelmi randevúra. (...) Egyesek szerint hatalomvágyó, hazug, mindenre elszánt törtető volt, mások szerint különleges ember, megtörhetetlen, példásan bátor hazafi. Winston Churchill szerint ő volt a nagy Mandel. Hogyan lehet egy ilyen összetett személyiséget a televízió korlátozott eszközeivel ábrázolni? Nehezen. Inkább vázlatot készítettünk, mint freskót. Az jobban a lényegre tör. Néhány jelből, néhány vonással próbáltuk jobban megérteni, és megértetni. És miért ne tennénk? Ha valaki még jobban meg akarja ismerni, forgassa a történelemkönyveket."