Egymásra nézve

Bakancslistához adom
16 éven aluliak számára nem ajánlott magyar filmdráma, 103 perc, 1982

Értékelés:

50 szavazatból
Szerinted?

1959-ben a magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárásáért, hanem a másság jogáért is. A termelőszövetkezetek szervezéséről írott cikke és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiához vezet.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
Torolt Felhasználo 2016 márc. 01. - 10:47:31 Előzmény Sadenal
Nyilvánvaló hogy mindkét dolog a Lázadó Elemek szimbóluma. Mindegy mi a rendszer, a Lázadó Elem mindig kitalál valamit hogy megdöntse a Proletárdiktatúrát, ezért vesznie kell.
ad mala 2016 jan. 15. - 15:01:43
Lemaradtam a fõcímrõl, a mûveltségem meg hiányos, így végig azon töprengtem ki a manó rendezhette ezt, mennyire rohadt jó egy film. Hát Makk Károly, a téma miatt kicsit meglepõ, amúgy meg a fejemhez kapás, hogy hát persze! Eszem ágában nem volt ilyen késõn tévézni, de gond nélkül végigment, pedig nem egy pergõs színes popcornmozi!:)
8/10
Sadenal 2014 nov. 06. - 23:11:56 8/10
Remek film volt, fõleg a két újságíró (Erdõs elvtárs és a fõnöke?) közti beszélgetés tetszett illetve ahogyan ebbe a világba belehelyezték a két nõ szerelmét.


SPOILER

Én egyébként úgy is értelmeztem Szalánczky Éva halálát, hogy nem csak azért bukik el, mert egyenes és az igazságot akarja hanem ez szimbolikusan a leszbikussága miatti halál is, mert az tabu dolognak számított és nem mûködhetett.



8/10
10/10
marie1 2013 júl. 12. - 22:03:38 10/10
Szép film, már többször láttam. Jellemzõen magyar színésznõkkel akkoriban nem lehetett volna eljátszatni - mondjuk manapság sem igen. Minden tekintetben - dramaturgia,tartalmi mondanivaló,szereplõválasztás, képi világ, zene és rendezés -kitûnõ alkotás. 10 pont.
MM88 2013 jún. 19. - 10:07:50
HALI, régóta szeretném már megnézni ezt a filmet, de nem jutok hozzá. Megvan valakinek? Ha igen, légyszi írjon nekem itt vagy a marczisusanna@gmail.com-ra. Köszi
perry 2013 ápr. 15. - 20:29:18
Annál is inkább mivel kiadatlan naplójában utalás történik a novella születésének életrajzi vonatkozásairól.
vino-et-veritas 2013 ápr. 15. - 17:05:16
Egy rövid megjegyezés ehhez a tartalmas anyaghoz. Fontos, hogy Galgóczi nemcsak nemcsak passzív szemlélõje ezeknek a történéseknek, hanem maga is megszenvedõje, átélõje a kor politikai és társadalmi viszonyai, paraszti indíttatása, "szocialista elkötelezettsége", társadalmi közege és természetesen tényleges érintettsége (leszbikussága) okán.
perry 2013 ápr. 15. - 15:57:20
SPOILER! Leszögezném: Galgózi Erzsébet novellája és Makk Károly filmje azon ritka alkotások közé tartozik melyek erõsítik egymást, mindkettõ megõrzi többszólamúságát és a gondolati síkok rétegeit.
Három évszám 1956, 1958 és 1982 mindhárom izgalmas a maga nevében. 1956 kísérlet a társadalmi változásra, 1958 a retorzió éve válasz 1956-ra, végül pedig 1982 a film keletkezésének éve a rendszerváltástól már nem is annyira messze.
Miért korszakos ez a film?
Azért, mert a hirdetett politikai konszolidáció ellenében leleplezõ gondolatokat és képet nyújt errõl az idõszakról olyan kényes téma mentén mint a másság és jelen estben a leszbikus életforma.
Morális és etikai kérdéseket tesz fel emberségrõl, vállalásról és annak megtagadásáról, az illúziók elvesztésérõl, mely többet mond arról, hogy megalkudhatunk önmagunkkal, viszont ha ezt tesszük akkor számíthatunk arra saját magunkat adjuk fel rosszabb esetben adjuk el akár az ördögnek, akár önös, politikai érdekieknek.
Adva van egy tabu téma amirõl a kor szemérmesen hallgatott, gondolva amirõl nem beszélünk az nem is létezik.
Megjegyzem a mentalitás mára egy cseppet sem változott -éljenek 4 fal között, ne legyenek szem elõtt, minek kiáltják világgá milyenek is õk- a tûrve tagadás ideológiája úgy látszik halhatatlanságot az állandóságot képviseli.
Talán két nõ leszbikus melodrámájának is tekinthetnénk az Egymásra nézve-t, akkor is izgalmas film téma lenne, de erre plusz érték Makk Károly olyan társadalomkritikát épt fel mely 1982. párját ritkítja.
Ez a téma a hazai filmmûvészetben még egyszer 1989-ben Tímár Péternél szólal meg Mielõtt befejezi röptét a denevér mozijában ahol a hatalom és a másság problémakörében láthatjuk ezeket a konfliktusokat.
Az Egymásra nézve leszámol azzal a hamis illúzióval amit a szocialista embertípus címszó képvisel,a szocialista erkölcsrõl már nem is beszélve az erre vonatkozó ideálokkal és azokkal az értékekkel melyek igazából csak klisék.
A szerelem ezer féle lehet, más és más alakot ölthet, születhetnek a konvenciók mentén és a társadalmi elvárások ellenére.
Lívia és Éva vonzódása és szerelme is egy, a lehetséges utak választásában, jelesül olyan szerelem melyet nem igazán preferál a társadalom.
Ne feledjük 1966. a homoszexualitás Magyarországon BTK-ba ütközõ cselekmény volt, míg a leszbikus cselekmények a sors vagy a jogalkotók furcsa fintora miatt nem.
Ennek ellenére ha valaki jobban bele szeretné ásni magát a témába ajánlanám az Eltitkolt évek dokumentumfilmet vagy ennek könyv alakját egy interjúkötetet, mit jelentetettek az 50s, 60s és a 70s évek, a rejtõzködést, a társadalom normasértõ magatartását vagy azt a titkolt, tûrt létformát amit az Egymásra nézve képvisel.
A kétféle alkotás annyira párhuzamosan építkezik, hogy szó szerint nyomon követhetõ a fikció és a valóság, tejességgel lefedik a történetek egymást.
Bár Makk Károly filmjében az 1956 utáni megtorlásokról nem esik szó, de egyrészt a film légkörébõl érezni és sugárzik a "megnyomorítás" üzenete Pogány Judit alakjából, (Magda) megtörtségébõl, börtön élményébõl.
De magán hordozza a kor lenyomatát Erdõs elvtárs alakja is a hitvesztés gyötrõdését, lavírozást a politikai helyzet szûkre szabott "levegõjében" vagy a kis lázadások keserû kilátástalanságát.
Szalánczy Éva alakja magán hordozza a kor szinte teljes lenyomatát, paraszt lány ( jó káder ) maga mondja :"...nekem azt mondták tanuljak és akkor kinyílik elõttem a világ, az igazság lesz az amit megkapok cserébe....."
Keserûen tapasztalja, hogy amit kilehet mondani az csak féligazság, jobb estben is csak akkor mûködik ha "kihúznak" belõle. Erre rímel Erdõs szava: ".. még nem jött el az õszinteség ideje...".
Képtelen a megalkuvásra és valljuk be ez egyenes út a mártíromsághoz vagy egyszerûen a megsemmisüléshez.
Mikor már elvesztettük reményeinket, illúzióinkat és végül pedig szerelmünket talán csak az öngyilkosság vagy egy új világ lehetõsége az ami kiutat mutathat. A pillanat ott kezdõdik és ott is végzõdik mikor Éva kilép ebbõl a világból, bár soha sem tudjuk meg , hogy saját elhatározásból vagy a társadalom kegyetlensége miatt.
A dráma több szálon fut, erõszakos TSZCS (Termelõszövetkezeti Csoport)tagosítás, Éva társadalommal szembeni kritikája, a szerelmi tragédia talán a görög sorstragédiák drámáját idézi intenzitásában.
A kimondhatatlan tabutémák elõdje a Húsz óra (1962), képi világát és annak társadalmi közegnek visszatükrözõdéseként élhetjük meg az Egymásra nézve filmben.
Éva, Lívia kettõse egyrészt bepillantást enged a kor leszbikus életébe a helyet "illegális" voltára, a kapcsolatok
törékenységére és a partnerkeresés nehézségeire pl. pincérlány közeledése(Igó Éva).
Másrészt a társadalom és az egyén viszonyára a parki rendõrségi tettenérés kettõjük megszégyenítése, majd még egyszer mikor Évát a nyomózó faggatja két nõ nemi identitásáról faggatja intim és emberi szféráját megsértve semmibe véve annak intim voltát.
Makk Károly azzal , hogy a két nõ szerelmét egyenrangúként ábrázolja a heteroszexuális szerelemmel olyan mély izzást kap, hogy még jobban felszínre kerül az a társadalmi igazságtalanság.
Jellemzõen és sajnálatosan a korra is érvényes film az Egymásra nézve.
A melegek és leszbikusok jogainak negatív irányba történõ szûkülése , az élettársai kapcsolatok ilyen irányú leminõsítése és más jogok csökkenése nem teszi túlhaladottá a filmet.
Valamint felveti az örök dilemmát újra: mit tehet vagy mi az a lehetõség mely mentén kisebbségi csoportok közlekedhetnek?
Összességében ez a mozi korrajz, szerelmes film és társadalmi dráma is egyben, rengeteg olyan jelentés forrással ami még nézõre, olvasóra és társadalmi megbeszélésre vár.
far vik 2010 dec. 22. - 14:26:33
Akkor ('82) már puhult valamelyest a diktatúra, engedtek szelepként mûködni némi kritikát, "belülrõl jövõt" természetesen.
far vik 2010 dec. 20. - 20:42:16
:) csak 28 az a 35, de valóban másképp hagyott nyomot rajtuk az élet...
10/10
Hidetoshi Nakata 2010 dec. 20. - 18:47:47 10/10 Előzmény iboris
2-3 hónapja már ladta vmelyik csatorna,lehet,hogy ez.....de ...10pont,und csõ...
10/10
iboris 2010 dec. 20. - 11:58:32 10/10
Nekem ez a film bemutatása óta a top 10-ben van. Sajnos nincs Duna TV-m és ma nem tudom megnézni. Se felvenni videóra. DVD-n nem kapható... Hogy lehetne megszerezni? Tud valaki segíteni?
Misker 2010 okt. 24. - 14:04:41
80-as évek elején nagy mozijáró voltam, munka után ugyanis egyszerûen nem volt más dolgom (egy idegen városban, albérlõként, talán nem meglepõ módon). Mozijegyek is olcsók voltak.

Ez a film egyike azoknak, ami maradandó benyomást tett rám, így amikor most megláttam a címet, rögtön be is ugrott a két lengyel színésznõ emlékezetes látványa, ruha nélkül természetesen. (Akkoriban még VHS-pornó sem létezett gyakorlatilag.)

Persze, nem csak emiatt volt érdekes, hanem maga a film egésze. Bár a politikai rész talán a legkevésbé érdekelt akkoriban.

Úgyhogy nem ok nélkül néztem meg tegnap ismét, de nem is bántam meg a rászánt idõt.
10/10
Woody Allen-mániákus 2010 okt. 23. - 23:18:19 10/10 Előzmény dunekatalon
Megy 56-os történelmi film is a TV-ken, legalább 2.
Lehet választani.
10/10
Woody Allen-mániákus 2010 okt. 23. - 23:16:24 10/10
Zseniális film.
Kiváló alakítások, és eszméletlen jól ötvözi az egyéni sorsokat a kor bemutatásával.
Minden hiteles benne: ahogy a szõke nõ beleszeret a kis barnába, ahogy próbál ellenállni, a mulatság a riportúton, minden.
Nagy film!
dunekatalon 2010 okt. 23. - 11:24:45
Valóban! Van akinek errõl szólt "56"! A többségnek Valószínûleg nem..
kerekes jóska 2010 okt. 23. - 01:06:39 Előzmény dunekatalon
Válasz dunekatalon-nak:
Azért megy a film október 23.-án, mert - ha láttad és eddig nem vetted észre - a film cselekménye nagyrészt összefügg az 1956-os forradalommal, illetve egy része akkor játszódik. Gondolom, a Duna tv is EZÉRT tûzte a mûsorára.
dunekatalon 2010 okt. 22. - 17:14:20 Előzmény filiszteus
Maga a film tényleg jó, de miért 23-n!? Ez azért minõsíti a mostani Duna TV-t
far vik 2010 okt. 20. - 18:08:38
Talán végre kikerül a "leszbifilm" dobozból.
Béciman 2010 okt. 11. - 13:21:27
Amerikai kisvárosban egy bárban idõsebb férfi farmernadrágban, cowboy-kalappal, bõrdzsekiben nézeget egy nagyon szexis fiatal nõt, aki meg is szólítja:
- Ugyebár ön egy igazi cowboy?
Mire a válasz:
- Igen, azt hiszem... egész nap a farmon a lovakkal foglalkozom, kerítést javítok, teheneket terelgetek... tehát azt hiszem, cowboy vagyok.. És ön?
Mire a fiatal nõ:
- Én leszbikus vagyok. Egész nap a nõkre gondolok, reggel ébredéskor, zuhanyozás közben, munka közben.. mindig.
Egy idõ után érkezik egy házaspár, ránéznek a férfire és megkérdik õk is:
- Ön ugye cowboy?
Mire a férfi nagyon-nagyon gondterhelten:
- Nem, most jöttem rá, hogy leszbikus vagyok.
Összes hozzászólás
Parno Graszt lemezbemutató koncert a Müpában február 14-én!