Film

Eltitkolt évek

magyar dokumentumfilm, 90 perc, 2009

Értékelés:

16 szavazatból
Szerinted?

11 magyar nő (45 és 70 év között) beszél arról, milyenek voltak eltitkolt éveik: hogyan fedezték fel identitásukat, hogyan próbálták magukat megnevezni. Aztán minderről hallgatni a családjuk, tágabb környezetük előtt. Társratalálásról, közösségük megtalálásáról, barátságokról. Történetek a rendszerváltáson innen és túl: az 56-os forradalomtól kezdve a megalkuvó 60-as 70-es éveken keresztül, a 80-as évek alternatív kultúráján át a rendszerváltás által lehetővé tett meleg és leszbikus mozgalom megszerveződéséig. Személyes történetek feltárulkozása ma, a szélsőjobboldali eszmék árnyékában.
Sokan azt gondolják, hogy leszbikusok, melegek a rendszerváltás előtt nem léteztek, s az, hogy megjelentek, sőt láthatóvá váltak, valamiféle nyugatról jött divathullám része. A mai magyar társadalom nagy része még mindig nem fogadja el a többségi társadalomtól valamilyen szempontból eltérő csoportokat, szubkultúrákat, egyéneket. Ennek egyik oka az is, hogy nincs valódi ismeretük ezekről a kisebbségi kultúrákról, közösségekről, emberekről. A film egyik vállalása éppen ez: hiteles történeteket bemutatni, leszbikusokat megszólaltatni megélt élményeikről, érzéseikről - akkor és most. Valódi ismeretet nyújtani másfél órán keresztül.

Stáblista:


Vélemény:

szavazat: 9/10 2013 júl. 12. - 22:21:02
2013 júl. 12. - 22:21:02
Szerintem is érdekes,jó film. Intelligens szereplõket szólaltat meg.
(SPOILER lehet!)
A filmbõl egyértelmûen kiderül számomra, hogy mindenki a hasonlót keresi, és hogy igazából legnehezebb a másságot elfogadni annak, aki maga is más, illetve nagyon nehéz hasonlóakat találniuk. Ma már talán könnyebb, de a 60-as évektõl a rendszerváltásig valóban nagy tabu volt ez. A filmbõl az is világosan látszik, hogy a heteroszexuálisoknak is nehéz megérteniük a leszbikusokat, ugyanakkor a felvonulások- melyek a film végén kerülnek szóba- szerintem valóban helytelenek. Valamiféle elfogadást próbálnak kivívni, közben meg a felesleges feltûnõsködéssel csak még nagyobb ellenszenvet váltanak ki. Aki elfogadta õket, ez után is el fogja, aki meg nem, az meg fokozottan provokációnak érzi a felvonulást. A magam részérõl én sem mutogatom a magánéletemet, nem örültem, mikor kislány koromban mutogatós bácsival találkoztam, és azt gondolom, hogy a nemi identitás nem egy reklámtéma, és nem is utcára való. Akkor inkább efféle ismeretterjesztõ dokumentufilmbe. Sokkal szimpatikusabb, és jobban megérthetõ ebben a filmes formában, ha valaki - társadalmi szempontból - egy ilyen nehézséggel küzd.
Bár megértem, hogy gyermekre vágynak ezek a nõk is, mégis egészen megdöbbentõ számomra, hogyan hagyják el a férjeiket, akiket csak a gyereknemzés céljára szemelnek ki. Persze külsõ szemlélõként nyilván nehéz átélni egy ilyen nõ szorult helyzetét, így megítélni sem szabad. Inkább elgondolkodtató, hogy milyen férfi csöppen egy ilyen helyzetbe...
Szóval láthatóan elgondolkodtató a film...
szavazat: 10/10 2009 okt. 12. - 14:13:31
2009 okt. 12. - 14:13:31
A leírás finoman fogalmazva is hiányos, szóval ez egy dokumentumfilm a rendszerváltás elõtt leszbikus életrõl Magyarországon, 11 nõ elbeszélésén keresztül. Itt egy interjú a rendezõvel: http://www.frissmeleg.hu/kultura1.html
A film szerintem nagyon izgalmas, remélem, fogják még adni.