Tudta, hogy világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe évente? Az EU-ban egy év alatt kidobott élelmiszerek elszállításához 3 millió teherautóra lenne szükség, melyek konvojba állva körbeérnék az Egyenlítőt. Valentin Thurn többszörösen díjnyertes filmje a megdöbbentő mértékű globális élelmiszer-pazarlásról.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
7/10
Rahar
2014 máj. 09. - 19:37:07
7/10
Hasznos, bár nem korszakalkotó témát boncolgat. Mindenkinek ajánlom a megtekintését, azért jó tudni ezekrõl a globális dolgokról, még ha nagyon kevés beleszólása is van az egyszerû fogyasztónak a termelés és forgalmazás folyamataiba.
Sajnos nem láttam ezt a filmet, de nagyon egyetértek a pazarlás elitélésével. Mi még úgy lettünk nevelve, hogy ételt ne dobjunk ki - sajnos a szüleink, nagyszüleink megtapasztalták az éhezést a háború alatt és után, vagy a hadifogságban, Szibériában.
Én már attól is ideges leszek, ha a hírekben azt hallom, hogy mennyi élelmiszert, húst, stb. semmisítettek meg, csak mert lejárt a szvatosságuk. Nem hiszem, hogy az állatkerti oroszlánok és tigrisek nehezményeznék, hogy olyan mirelit húst kapnak, amely emberi fogyaszthatóságra már nem alkalmas. Sõt, a krokodilok direkt örülnének neki, hiszen amúgy is szeretik rohasztani a táplálékukat. Szerintem ezeket a kajákat az állatkertek, vadasparkok, kutyamenhelyek nagyon is jól fel tudnák használni. Azt, hogy állatoknak sem adható már, nyilván egy hatósági állatorvos meg tudná állapítani. Pazarlás, pazarlás. Közben meg az állatkertek, menhelyek panaszkodnak, hogy képtelenek fönntartani az intézményt, mert nem tudják etetni az állatokat. Csak ezért százával kell egészséges ebeket elaltatni.
Aztán ott vannak az illegálisan vámmentesen behozott ruhanemûk, vagy az azért elkobzott áruk, mert a márkajelzésük hamis volt.
Kérdésem, hogy miért kell amúgy teljesen jó ruhákat, cipõket megsemmisíteni, mert nem szabályosan jöttek az országba, mikor annyi a szegény ember? Hajléktalanok, állami gondozottak, egyéb módon segélyezettek, stb. Miért nem tudja a Vöröskereszt, Üdvhadsereg, vagy valami más jótékonysági szervezet szétosztani ezeket a holmikat a rászorulóknak? Ha kell, a márkajelzést el lehet távolítani, vagy felismerhetetlenné tenni, de a ruhanemû, cipõ attól még kiválóan használható lenne. Sok szülõnek nagy segítség lenne, hiszen etetni se igen tudja a gyerekét, legalább ruhát, cipõt kapna.
Miért, MIÉRT kell ezeket megsemmisíteni?
Ez annyira, de annyira értelmetlen! Jajgatunk, hogy milyen szegények, meg nyomorultak vagyunk, közben meg pazarlunk, pazarlunk, értékeket semmisítünk meg valami ostoba rendelet miatt.
„... Egy elégedett, motivált, a gazdasági folyamatot a tervezéstõl figyelemmel kísérõ, aktív résztvevõ már koránt sem tekinthetõ egyszerûen csak fogyasztónak. A kulcskérdéssé tehát a kommunikáció válik, ...
Szükség van olyan kommunikációs normákra, amelyeket minden résztvevõ elismer. Továbbra is nyitott kérdés, hogy hol és hogyan fognak kialakulni ezek.” N.V.: Globális generáció http://mek.oszk.hu/04600/04617
(communicatio – közlés, részesítés)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások