Luxuskörnyezetben játszódó, néhol frivol, néhol kesernyés szerelmi négyszög történet. A tévéfilm úgy enged betekintést egy látszólag távoli világba, hogy közben - észrtevétlenül - szembesít bennünket mindennapi életünk érzelmi/értelmi konfliktusaival.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hát igen. Aki nem olvasta Updike regényét, annak kinlódás ezt végignézni. Érdemes elolvasni, mert ez a film igen gyenge adaptációja a regénynek. Updike-ot nehéz megfilmesíteni, talán igazán az Eastwick-i boszorkányok sikerült. A nyul regényeknek is az elsõ részét készítették el, de azt Mo-on nem mutatták be.
Igen, igaza van, õ az író. Bár feltüntetve azóta sincs, pedig sem az író, sem a fordító, és a zeneszerzõ kiléte sem mellékes. Megérdemelnék, hogy õk is ott legyenek a listán.
Hamisítatlan amerikai újgazdag miliõ: zsalugáteres magastetõs villa kerítéssel, koloniál bútor, Lehel hûtõ, tárcsás telefon, Helia-D termékcsalád, európai szabvány szerinti Mercedes, rendszám elöl a sportkocsin… És persze csupa jellegzetes amerikai arc – kár, hogy kissé túl sok bennük a hortobágyi vonás.
Mikor ma megnéztem, mirõl fog szólni a film, én sem láttam stáblistát. Nem vagyok gyorsíró, de gondoltam, segítek, ezért felírtam a film elején látható listát.
Kiegészíteném azzal, hogy az eredeti mûvet sajnos nem írtam fel ki írta, de Göncz Árpád fordította magyar nyelvre. Zenéjét pedig Dés László alkotta.
Én nem tudom, ki volt az a két szavazó, aki 10 pontot adott erre filmre, de szerintem azt csak viccbõl tehették.
Végtelenül unalmas történet, papírmasé figurákkal, mesterkélt párbeszédekkel, meglepõen gyenge színészi alakításokkal.
Azt sem értem, hogy amikor annyi jó magyar irodalmi alapanyag van, akkor minek kellett amerikai témához nyúlni, amiben nem mozog otthonosan sem a rendezõ, se a dramaturg, sem a színészek.
Az, hogy angolos hangzású neveik vannak a szereplõknek, semmit nem jelent, idegen számukra a közeg, életszerûtlenek a helyzetek, üresek a párbeszédek, nincs senki, akivel a nézõ azonosulni tudna, vagy akivel szimpátiát érezne.
Gyenge irodalmi alapanyag, érdektelen megvalósítás, ráadásul a kópia életlensége és fakósága miatt a film mejdhogynem a nézhetetlenség határát súrolta.
3 pont - kegyelembõl...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar tévéfilm, 64 perc, 1987
Hozzászólások