A tizenegy éves Lucy szenved a labilis, néha erőszakos apjától. Miután a szülei elhanyagolják a kislányt, a helyi szociális szolgálat az egyik gyermekotthonban helyezi el. Lucy nehezen illeszkedik be az új környezetbe, ahol önkényes szabályok uralkodnak, a nagyobb gyerekek ellenségesen viselkednek a kicsikkel, és az elszigetelődés veszélye fenyeget. Lucy azonban szinte ösztönösen megtanulja, hogyan küzdje le a veszélyeket, hogy barátokra, igazi otthonra találjon. Ezirányú meggyőződése erős, vallásos hittel párosul, amely reményt és megváltást nyújt számára.