A földi légkörtől jókora távolságban elhelyezkedve a Hubble űrtávcső rendíthetetlen tisztasággal képes látni a világűr közeli és távoli objektumait is. A távcső lélegzetelállító képei a távoli világűrről összekötik a tudomány és a művészet elkülönült világait - nemcsak adatokat közölnek, hanem kapcsolatot is teremtenek az emberi szellem és a természet leghatalmasabb erői között. Ez a sorozat elkalauzolja a nézőt Földünk határaitól a világűr legtávolabbi zugaiba, és közben megismerjük a világűr művésziességét és a mögötte rejlő tudományt. A sorozat az ismert kanadai tudós, Ivan Semeniuk közreműködésével mutatja be az emberiség egyik legizgalmasabb találmányának figyelemre méltó történetét és világszerte felébreszti a karosszékben ülő asztronauták képzeletét.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Ford Mustang
2011 okt. 16. - 16:52:49
A Hubble ûrtávcsõ (Hubble Space Telescope rövidítve: HST) csillagászati mûhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat elsõ tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta. Fõ alkatrésze egy 2,4 méter átmérõjû Ritchey–Chrétien-távcsõ, mely négy, a távcsõ élettartama alatt többször cserélt mûszerbe továbbítja az összegyûjtött fényt. Az egyik legnépszerûbb és legismertebb ûreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb ûrtávcsõ, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A programot a NASA vezeti az ESA részvételével. A HST-t '90. április 24-én indították a Kennedy Ûrközpontból a Discovery ûrrepülõgéppel az STS-31 küldetés keretében. Az elsõ képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, '90. május 20-án. A felbocsátást követõ években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcsõ mûködését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
Ennek ellenére az elsõ másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyûrû felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások