Mackenzie (Lori Loughlin), a sikeres üzletasszony megörökli szeretett nagynénje fogadóját, és úgy dönt, hogy visszaállítja a szálloda eredeti pompáját, hogy aztán pont karácsony előtt jó áron eladja. De a lepukkant hely rendbehozatala jóval nagyobb kihívást jelent, mint amire számított. Ám a karácsony varázsa közbeszól, és váratlanul megjelennek a Mikulás manói a vidám Clementine (Bailee Madison) vezetésével. Segítségükkel Mackenzie újra felfedezi a karácsony igazi jelentését.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
nikato
2018 máj. 12. - 12:04:19
A képeken látható színészek ill. a film: Veszélyben az Északi-sark: Karácsony miatt nyitva
Nem a Jim Morrison legendához szólnék, mert inkább csak utólagosan találkoztam vele, az én vasfüggöny mögötti életem része kevéssé volt az a távolinak tûnõ, szabad, lázadó amerikai rock-kultúra, inkább az Illés, Tolcsvay, Koncz-féle hazai lázadásba merültem bele. Jim M. sírját a Père-Lachaise-ben láttam, mikor életemben (sajnos csak) egyszer rövid idõre Párizsban járhattam.
Most megnéztem ezt a dokumentum filmet, furcsa volt látni a 60-as, 70-es évek amerikai fiatalságát, az élet mérhetetlen habzsolását, ami akkoriban olyan természetesnek, mégis számunkra elérhetetlennek tûnt. Egy magától totálisan elszállt, önimádó, kultusszá alakuló, ugyanakkor érdekes és tehetséges személyiség emlékképeit láthattuk, a zenéjükben, egykori felvételeken is átsugárzó jellegzetes és addig sosem volt, azóta sincs korhangulattal.
Egy részlet volt, amitõl rosszul lettem és most beivódott az agyamba és nem hagy nyugodni, pedig már régesrég meghalt az a szegény szenvedõ állat... a nagy amerikai sztrádán egy elütött farkas vagy kutya, nem tudom, azt se értettem, hogy J. M. ütötte-e el, de hogy miféle "megoldás" volt a kor nagy idoljától odasétálni, lassan, míg az a szegény pára szörnyen szenvedve lihegett a haláltusától, és letakarni egy lepellel, majd visszaülni az autóba, nem tudom. Ennyit lehetett látni. Aztán mi történhetett? Rátaposott újra, hogy meghaljon? Vagy otthagyta? Közel 50 év távlatából is sokkoló. Ha valaki többet megértett ezekbõl a képsorokból, hogy mi történt, nyugtasson meg, mert nagyon fel vagyok zaklatva.
Egy olyan emberrel, aki a rákosi mátyás nicknevet választotta magának, szóba állni sem szabad, hiszen vagy rettentõen tájékozatlan, mûveletlen, vagy egyszerûen csak egy sötét gazember.
Mindenesetre Jim sírján a mai napig mindig van friss virág. A Doors számait pedig többen hallgatják rendszeresen, mint a mai tingli-tangli "sztárokét" valaha is fogják...
Akinek ilyen kedvencei vannak mint Baudlaire, Rimbaud, Verlaine, William Blake, Joyce, Nietzsche, Poe, Jack London, Oscar Wilde, Keats, Percy Bysshe Shelley, Walt Whitman az bizony a költészetre, érzelmekre fogékony ember. Mondjuk az irodalomból sem, Kerouack. .
Egy leghíresebb dala a "Dawn's highway" valóságos élményeken alapszik, így vall errõl.
"Az elsõ alkalom, amikor rádöbbentem mi is az a halál… amikor én, anyám, apám és nagyapám és nagymamám a hajnali sivatagon hajtottunk keresztül éppen. Egy teherautónyi indiánba beleszaladt egy másik autó, vagy valami hasonló történhetett – az indiánok szét voltak szóródva az autópályán és véreztek, elvéreztek. Én még gyerek voltam, ezért az autóban kellett maradnom, amíg apám és nagyapám kiszálltak. Nem láttam semmit, csak fura piros festéket és embereket feküdni szanaszét, de tudtam történt valami, mert meg lehetett markolni az emberek vibrálását körülöttem, és hirtelen rájöttem, hogy õk sem tudnak többet arról ami történt, mint én. Ez volt az elsõ eset, hogy félelmet éreztem… és tényleg úgy gondolom, hogy egy-két halott indián lelke ott rohangált rémülten körülöttünk, majd a szívemben lenyugodtak. Olyan voltam mint egy szivacs, kész voltam ott ülni és magamba fogadni õket."
Haláláról mai napig legendák keringenek annyi tény, hogy 27 évesen Párizsban találták megy egy szállodai fürdõkádban, a hivatalos halottkémi jelentés szerint szívroham végzett vele, de addig is alkohol, kábítószer és bacchanáliák keresztezték életét, más információk szerint az amerikai titkosszolgálat végzett vele, legendák bõven keletkeztek. Pszichodeilkus élmények rajzolták olyanná dalait és zenéjét ami egyedi és csak a Doorsra vagy Jim Morrisonra jellemzõek. Egyedi énekstílusa és a misztikára hajló életszemlélete melyeket utolérhetünk dalszövegeiben együttesen izgalmas elegyet alkotnak hallgatói számára.
Sírja a Père-Lachaise temetõben található Párizsban olyan emberek társaságban mint Édith Piaf – francia énekesnõ,
Oscar Wilde – ír költõ, író,Sarah Bernhardt – francia színésznõ vagy Guillaume Apollinaire - francia költõ, író, kritikus.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások