Évezredek óta a mindenkori uralkodókat, a híres kiemelkedő személyiségeket már életükben, vagy kevéssel haláluk után "kőbe vésték", szobrot állítottak nekik, így kívánva az örökkévalóságba menteni a halandókat. Hogyan alakult ez az örök emberi-művészi probléma az elmúlt évtizedekben nálunk Magyarországon? Két művészpálya bemutatásával, valamint a meghívott vendégekkel folytatott beszélgetésekből arra keresünk választ, mi dönti el, kiket láthatunk köztereinken, középületeink falán? Vendégeink között lesz művészettörténész, polgármester, művelődéstörténész és szobrász. Megismerkedhetünk Marton László szobrászművész életművével, valamint egy fiatal szobrásszal, Gaál Tamással.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások