Programkereső

Lángoló Mississippi

Bakancslistához adom
Mississippi Burning
18 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai krimi, 128 perc, 1988

Értékelés:

136 szavazatból
Szerinted?
56 hozzászólás
Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.

Stáblista:

Szereplők

Willem Dafoe profilképe Willem Dafoe
Ward
Gene Hackman profilképe Gene Hackman
Anderson
Frances McDormand profilképe Frances McDormand
Pell kisasszony
Brad Dourif profilképe Brad Dourif
Clinton Pell
Gailard Sartain
Ray Stuckey seriff
R. Lee Ermey profilképe R. Lee Ermey
Tilman polgármester
Stephen Tobolowsky profilképe Stephen Tobolowsky
Clayton Townley
Michael Rooker profilképe Michael Rooker
Frank Bailey
Pruitt Taylor Vince profilképe Pruitt Taylor Vince
Lester Cowans

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések

További 6 jelölés mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
7/10
cinemad júl. 22. 01:52:05 7/10
Összességében jó filmnek találom, de a rendezéssel nem vagyok kibékülve. Bár valós történeten alapul a sztori, nem követi, és több helyen megváltoztatja a tényleges eseményeket. Ennek ellenére néha mégis úgy érzem mintha valami dokumentumfilmet néznék. A kevésbé előkészített, nem felvezetett jelenetek miatt. Mint film a hasonló témájú "Ha ölni kell" például ezért is tetszik jobban. A színészek jók. Nagyon meglepődtem, hogy Hackman a "jófiút" játssza ezúttal (jól áll neki), tipikusan mondjuk a seriff vagy egy KKK vezető szerepét párosítottam volna hozzá látatlanul. Frances McDormand meglepő, hogy milyen csinos ilyen fiatalon. Bár nem nagyon illik ilyet mondani, de szegény nem öregedett túl jól, ha például már a nem sokkal későbbi Fargora, majd az Égető bizonyítékra, aztán pláne a Három óriásplakát...-ra gondolok. A film témája nem véletlen megosztó és érzelmeket felkorbácsoló. A lényeg, hogy itt sem minden fekete vagy fehér a valóságban. Egyrészt nekem mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor az USA-ból akarják exportálni azt, hogyan kéne megfelelően élni a világ többi részén. De ugyanígy vagyok ha a britek, franciák, hollandok, spanyolok, németek teszik ugyanezt. Kicsit kisebb arccal kéne mindnek lennie, mert ezeknél a gyarmatosítóknál több és durvább emberiség elleni bűntettet senki nem követett el a történelem során (és bár csak a múltra lenne ez igaz). A filmben érdekes, hogy a Hoover vezette FBI ekkora erőket mozgósít az ügyben, miközben finoman szólva sem volt a szervezet vezetője a rasszok egyenjogúságának élharcosa. Ahogy Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatban is felmerült a neve, hiszen köztudattan nem szívlelték egymást. De persze MLK sem volt az az igazi szentéletű ember... Ahogy az sem igaz, hogy minden fehér gonosz és minden fekete jó. Ugye ebben a filmben is eléggé túltolják ezt a vonalat. A fehér tanyasi bunkó mind, a feketék pedig mint a templom egerei, halkszavú, ártatlan, kedves emberek, akiknek az élete abból áll, hogy bánatosan néznek vagy átéléssel énekelnek az Úrhoz, amikor pár pillanatra abbahagyják a munkát. A legkevésbé sem akarom relativizálni az ott és akkor elkövetett rasszista eseményeket. Mélyen felháborít. De ha elképzeljük, hogy a 2008-2009 közötti itthoni romagyilkosságokról készítenének egy filmet. Ez pedig arról szólna, hogy minden fehérbőrű ember valami bunkó alföldi redneck, miközben a romák a legkedvesebb népek kishazánkban, akik ájtatosan, jószándékkal léteznek, megállás nélkül dolgoznak, stb-stb., akkor azért furcsán éreznénk magunkat. Nyilván nem faji alapú, hogy valaki lop, csal, zaklat másokat, de aki azt mondja, hogy azért szorul össze egy nőnek a gyomra hazafelé menet a villamoson, amikor felszáll egy romacsapat, mert rasszista, az nem ebben az országban él. Ennek a filmnek is (ahogy a témában készült művek többségének) igazán fel lehet róni az árnyaltság teljes hiányát.
Válasz
10/10
Pakk Terra 2023 okt. 06. - 17:52:39 10/10
Nagy film. Persze akció, meg cselre csel. De a közepén van Gene Hackmannek egy monológja. Abban pedig egy olyan csavar ami még elgondokodtatóbbá teszi a filmet.
Válasz
8/10
Tankard 2022 jan. 29. - 10:34:40 8/10 Előzmény danton-b
ha ha ha !!!!
Válasz
8/10
Tankard 2022 jan. 29. - 09:52:16 8/10
A film úgy tudom megtörtént eseményeken alapul.
https://en.wikipedia.org/wiki/Murders_of_Chaney,_Goodman,_and_Schwerner
Az elejétől a végéig hatásvadász, nyilván fel van turbózva az eredeti eseményekhez képest, plusz kitalált karekterek stb. Minden fekete ártatlan és halálra van rémülve, és szinte minden fehér gonosz, ahogyan a film adatlapján is eltúlozva le van írva. Evvel nem lehúzni akarom a filmet. Bármikor meg tudom nézni annyira tetszik, nagyszerű színészek, alakítások,zene,karakterek. Remekül ábrázolva az akkori kórképet, primitív buta rasszista klán tagok, az interjúkban megszólaló "redneck" polgárok akik azóta sem sokat változtak agyilag, Missisipi feeling.
Válasz
Clutter1959 2019 jún. 29. - 14:41:18
Nagyon jó kis történelmi film a 60 -as évek forrongó Amerikàjàról! Az úgymond Kennedy korszakról egyépként minden ilyen tipusú filmet szeretek! Föleg hogy nem kitalàlt! William D. itt még milyen jóképü! Francis meg szép! Hagman meg csúcs!
Válasz
9/10
veszelka 2019 márc. 25. - 19:56:28 9/10 Előzmény danton-b
Egyetértek.
Válasz
tortura 2019 febr. 10. - 14:10:30 Előzmény makovecz1972
Megfigyeltem, hogy ha valakinek nem tetszik egy film, vagy a mondanivalója, esetleg nem is érti - szellemi kapacitás hiánya miatt, rögtön jön az ítélet: propaganda film.
Kb. olyan szintű érvelés ez, mint mikor egy fideszes mindenre azt hajtja, hogy Soros meg migráns. Akár a mátyásmadár. Jár a szájuk, de nincs tartalmi közlés mögötte.
Válasz
ilali 2017 okt. 20. - 12:07:56
***SPOILER***
"... féktelen gyûlöletében nem jött rá, a szegénység az, ami megnyomorítja."
***SPOILER VÉGE***
Válasz
9/10
fantyoyo 2015 júl. 22. - 10:44:55 9/10
filmmûvészeti szempontból nem mondanám remekmûnek, de nagyon szeretem, minden megvan: elsõrangú alakítások, perfekt dramaturgia, mondanivaló és katarzis.
Válasz
7/10
Sadenal 2014 szept. 15. - 21:32:24 7/10
Durva egy film, remek szereplõkkel. Itt még futtatták Brad Dourif-ot, kár hogy azóta eltûnt. :(


7/10
Válasz
1/10
makovecz1972 2014 aug. 12. - 12:42:38 1/10
Olcsó propagandafilm tele ferdítésekkel és csúsztatásokkal.
Válasz
9/10
offtopic
E-gon 2013 aug. 01. - 22:25:56 9/10
A film nagyszerû.

Amerikáról és a demokrácia védelmérõl pedig az a véleményem, hogy ott védi, ahol gazdasági érdeki vannak.
Ne gondolja senki, hogy egy centet is befektetnek egy háborúba, ha annak nincs 10 dollár hozama.
A világot, a politikát a pénz irányítja.
Válasz
Tibag05 2013 aug. 01. - 17:46:09 Előzmény trixilw
trixilw | "Attol hogy neger lett az elnok meg nem szuntette meg a faji utalatot csak egy bizonyos reteg koreben tunt el. Sok sok generacio kell ahhoz hogy ez megvaltozzon."

szomorú és nagy sajnálatomra, de soha nem változik meg!!! sem a fajgyûlölet, sem a fanatikus vallási ellentétek!
Válasz
tortura 2013 jún. 24. - 15:38:22 Előzmény danton-b
A szívembõl szóltál, köszönöm. Már azt hittem, egyedül vagyok (ezen a fórumon) hasonló nézeteimmel.
Válasz
danton-b 2012 nov. 13. - 20:37:59
"A peldad azert sem jo oaszehasonlitva a magyar felfogassal mert nalunk is cigany miniszterelnok van immaron masodszor. Es megis mekkora a ciganyutalat."
ezt azok kérnék ki maguknak elsõsorban ,akik az õ hívei,hiszen pont ez aproblémájuk ,hogy nem tudnák összeegyeztetni hogy egy cigányért lelkesednek.Miközben nem is lényeges a dolog hogy ki cigány és ki nem az,hanem a fõ probléma az bizony az hogy pejoratív értelemben cigánykodik a politikában.
A többi dologban nagyjából igazad van,még azzal egészíteném ki hogy míg nálunk semmi következménye nincs a rasszizmusnak,még aköztv ben is tapasztalható,addig Amerikában ez nem szalonképes,tilos dolog elõjönni vele nyilvánosan.
Válasz
trixilw 2012 nov. 13. - 18:03:04 Előzmény danton-b
Attol hogy neger lett az elnok meg nem szuntette meg a faji utalatot csak egy bizonyos reteg koreben tunt el. Sok sok generacio kell ahhoz hogy ez megvaltozzon.

A peldad azert sem jo oaszehasonlitva a magyar felfogassal mert nalunk is cigany miniszterelnok van immaron masodszor. Es megis mekkora a ciganyutalat. Pedig nem kene mast tenni mint a fiatalokkal elkezdeni nagyon durvan foglalkozni ugyanugy ahogy tettek ezt amerikaban. Es akkor itt is kialakulhat egy olyan ertelmisegi ciganyreteg akikre felnezve tompulhatnak az eloiteletek es elindulhat egy olyan lassu mentalitasvaltas ami most tortenik amerikaban.

Plusz azert iskonyebb az amerikaiaknak mert ott volt egy vietnami haboru ami nagyon sok fekete es feher kozott csokkentette az eloiteletet. Itt ilyen nemigen lesz.
Válasz
danton-b 2012 okt. 21. - 00:21:17
Viccelsz ugye? mert ugyebár hova jutottak mára 50 év alatt? Legalább olyan nehéz kérdés volt a négerek mint nálunk a cigányprobléma,és ma néger az elnökük.Igenis példát lehet venni Amerikáról hogy hogyan és mit tettek ez ügyben.Addig nálunk terjed a szélsõjobb a cigányozás és zsidózás vastagon,
Napersze ehhez le kéne vetkõzni ezt a komcsikra hasonlító Amerika ellenességet,ellenszenvet.Én csak hálás vagyok Amerikának ,mert már annyiszor megmentette a demokráciát,kivéve 56 ban nálunk a világpolitikai helyzet miatt.Nagyon helyes ha rajtatartja aszemét az ilyen autoriter törekvéseken ,mint ami nálunk alakult ki egy ember megalomániája és küldetéstudata miatt.Ez nem söpörgetés más portáján hanem egy elkötelezett ország részben saját érdekeinek védelme ,saját normáinak védelme akár határain kívül is.
Remélem hogy politizálásod most nem úgy fogod fel hogy "miért nem mész el politikusnak ha annyira értesz hozzá" Napersze ha Amerikára kell "fröcsögni" akkor szabad politizálni.:)
Válasz
10/10
-greghouse- 2012 okt. 20. - 23:40:44 10/10
Elképesztõen erõs film. Odaszögezett a kanapéra, még WCre sem mentem ki csak mikor vége lett. Azért érdekes, hogy 89-ben még mindig csak egy Oscart kaphatott (fényképezés), viszont Európában tarolt. (BAFTA, Ezüst Medve Berlinben, stb.) Elõször nem tudtam, hogy a keményfiú serifhelyettes honnét ismerõs, aztán rájöttem, õ volt a kölyök a Száll a kakukk..-ban aki felvágta az erét (azért a szerepért is Oscarra jelölték).
...Azért kétélû ez a film.
Mert igencsak az orruk alá lehet dörgölni azoknak a liberális uraknak, akik folyton amerikát majmolják és amerikával példálóznak, valahogy elfelejtik, hogy ötven éve a lakosság igen nagy részének nem volt szavazati joga, külön kellett ülniük az éttermekben, a buszon, külön templomuk és temetõjük volt. Az is Amerika ám.
...Én a nyolcvanas és a kilencvenes években jártam ott többször is, és voltam számos helyen, ahol kint lógott a tábla (egyébként semmilyen törvényt nem sértve) hogy "We reserve the right of serving anyone without explanation", vagyis "Fenntartjuk a jogot, hogy bárkitõl megtagadjuk a kiszolgálást magyarázat nélkül." Ez nem is ütközik törvénybe. De érdekes módon, az ilyen helyeken nem nagyon lehetett feketéket látni. Az ott élõ barátaim elmondták, hogy természetesen nem azzal küldik ki õket hogy feketék, mert az szövetségi bûncselekmény lenne (mint a filmben), hanem azzal, hogy mondjuk koszos a cipõjük, vagy van rajtuk sapka vagy nincs rajtuk sapka.
....A huszadik század végén.
És ezek az amerikaiak papolnak arról, hogy Magyarországon diszkrimináció van. Söpörjenek a saját házuk táján is.
Válasz
offtopic
atomotnektek 2012 okt. 20. - 21:50:52 Előzmény Gábor 32
persze itt nincsenek nácik...
Válasz
danton-b 2012 okt. 20. - 19:56:20
Én még Hackmannt rossz filmben nem láttam.
Válasz
Összes hozzászólás