A milánói arisztokrata családból származó művész kiemelkedő színházi tevékenysége mellett az olasz neorealimus egyik megteremtője, valamint a hatvanas-hetvenes évek olasz filmművészetének is az egyik legismertebb alakja volt. Olyan korszakos jelentőségű remekművek rendezője, mint a Megszállottság (1943), a Vihar előtt (1948), az Érzelem (1954), a Rocco és fivérei (1960), A párduc (1963) vagy a Halál Velencében (1971). A portréfilmmel Luchino Viscontira emlékezünk születése 95. és halála 25. évfordulója alkalmából.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások