A négy kontinensen forgatott kreatív dokumentum-játékfilm gyereksorsokon keresztül ad képet planétánk rejtett arcáról, és fogalmazza meg világunk átfogó és morális válságát. Hét történetben követjük nyomon a kiszolgáltatottság különböző, irracionális stációt, melynek kiskorú szereplői lázadás nélkül, szinte megadóan vállalják sorsukat. Gyermekrabszolgák, gyermekprostituáltak, gyerekkatonák megdöbbentő hétköznapjai tárulnak fel előttünk Kongóban, Kambodzsában és Ecuadorban.
Bemutató dátuma: 2008. április 10.
Forgalmazó: Hungaricom
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
Tiberio
2020 márc. 20. - 11:48:51
10/10
Tűrhetetlen a szeméttelepen guberáló szegény kislányok látványa. De még tűrhetetlenebb, hogy tudjuk: ilyen mindig lesz, száz év múlva, ezer év múlva is.
Egyetertek veled.
Habar nagyon tetszett a film - es mindig halaval tolt el ha valaki foglalkozik a temaval - velemenyem szerint alapveto hianyossag, hogy nem ismerjuk meg a hatteret es a csaladi korulmenyeket. Ennek hianyaban igy egy kicsit felszinesnek veltem a filmet. Rengeteg lehetoseg van arra, hogy a temabol tobbet hozzunk ki. Sajnos.
Mindenesetre elgondolkodtato, hogy mig szegeny gyerekek akar eletuk kockaztatasaval is napi 1 dollarert dolgoznak (amibol a csaladnak biztositjak a rizst es a fiu testverek iskolaztatasat), addig itt a bevasarlo kozpontokban az emberek nagy resze lubickol a fogyasztoi tarsadalom "kenyezteto" habjaiban anelkul, hogy elgondolkodna azon, hogy az o kenyelmes nihili elete nem alakulhatna ki es nem folytatodhatna, ha nem lenne olcso azsiai vagy del-amerikai munkaero.
Sajnalattal tapasztalom, hogy a Karpat-medenceben egyre inkabb elburjanzik a felszinesseg es a kulsosegesseg iranti magasztos imadat.
Mindenki tobbnek es gazdagabbnak akar latszani, mint ami. Miert fontos ez? Nem artana a skandinavoktol tanulnunk nemi visszafogottsagot, mertekletesseget es egymas iranti tiszteletet amit nem a masik penztarcajanak a sulyaval egyenes aranyban mernek, hanem alapveto emberi jellem.
Ha a jovoben ugy erzed, hogy anyagi helyzeted ketsegbeejto, es mar majdnem panaszra nyilik a szad, csak gondolj erre a filmre, es vess egy pillantast az alabbi linkre:
Rég hallottam ekkora hülyeséget, hogy önkéntes a választott életmódja.
Nem sokat tudsz az emberi lélekrõl és örülj, h sosem kell érezned olyasmit, mint nekik.
Az volt a bajom, hogy szervetlenül keveredett a filmben az elvont líra és a naturalizmus. A mûvészieskedõ betétek mondandóját nem lehetett érteni. Az Iszkát is kár volt ilyesmivel feltupírozni. (Egészen más tészta ebbõl a szempontból pl. a Rocktérítõ, hisz az eleve mûvészekrõl szóló dokumentumfilm, oda szervesen illeszkedtek a szürreális betétek).
A másik: épp amiatt, mivel a film túl sokat markolt, keveset fogott. A legtöbb jelenet szereplõi arctalanok maradtak, meg sem szólaltak, nem meséltek.
Nekem hiányzott a tágabb, családi öszefüggések bemutatása is. Pl. a dél-amerikai kislányt miért dolgoztatja az anyja? Miért a kislány csinál meg minden házimunkát, az esténkénti dohányáruláson kívül? Csak nem szajha a mama, hogy nappal alszik?
És a néger kislány miért csavargott el otthonról? Annak, hogy kurva lett a barátnõjével együtt, mi volt a családi elõzménye? Érte nem szakadt meg a szívem. Önkéntesen választottnak tûnt az életmódja. :(
Még egy dolog volt feltûnõ: a gyerekek többször is emlegették (a délkelet-ázsiai guberáló lányka is emiatt sírt) - hogy ha pénz nélkül mennek haza, az anyjuk megveri õket. Tehát úgy tûnt, a gyerekmunkának az egyik oka az lehet, hogy a anya férj nélkül maradva, egyedül nem képes elõteremteni az szükséges anyagiakat. Az egyik gond tehát a férfiak felelõsségválalásának hiánya, ami súlyosbítja az egyébként is létezõ nyomort.
A legrosszabb helyzetben a téglavetõ kisgyerekek voltak. Sajnálom, hogy õk is szótlanok, személyiség nélküliek maradtak.
Az ilyen filmekben a szereplõk és a forgatók egy harmadik, általában angol nyelven kommunikálnak, és ha láttál ilyen filmeket, tudod, hogy a megszólalók igencsak kérdéses szinten bírják az adott nyelvet. Úgy kell kihámozni, hogy mit is akarnak mondani. Félreérthetõ, hamis, szádbarágós mindenféle szinkron. A legjobb, ha hallod a hangot, és magad következtetsz.
Nem értem, mi baj a felirattal. Végül is ez dokumentumfilm, a hangulatához hozzátartozik a szereplõk eredeti nyelve, hangja, hanghordozása stb. Szinkronnal borzasztó hamis lenne.
Vagy talán nyelveket kéne tudnunk...és akkor akár a felirat sem kellene...
No de olyan mûsorpolitika mellett, ahol pld. az UPC simán leveszi a csatornákból a Mezzo-t és a BBC-t, korábban a Pro7-t meg a Vox-ot, meg a spanyol nyelvû csatornát, hát ne is csodálkozzunk. Honnan tanulnánk a nyelveket?
Nem kell a magyarnak idegen nyelvtudás, ugyi?
nagyon aprók voltak a betûk. Bár kötelezõen nem-szinkornizálandó volt a film, de a pöttöm betûket csak akkor tudtam elolvasni ha túl közel ültem a képernyõhöz. Kipostázhattak volna hozzá egy távcsövet talán...
Hát jó kis gyomorforgató és keserû kép a valóságról ez is.Sok embernek kéne ezt néznie,hogy megbecsülje saját és mások életét.
A gond az ,hogy akinek,akihez szólna ahhoz sosem jut el a téma...
A film alkotó viszont nagyszerû munkát végzett.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások