1865. március 4-én a Capitolium épületénél 50 ezres tömeg hallgatta Lincoln elnök klasszikussá vált második beiktatási beszédét, amelyben a nemzet jóindulatát és megbocsátását sürgette a polgárháború végső időszakában. Alig két hónappal később egy kilenc kocsiból álló, fekete drapériával borított vonatszerelvény gurult ki lassan Washington DC egyik állomásáról. Magas rangú tisztviselők és kormányhivatalnokok zsúfolódtak össze az első nyolc kocsiban. A kilencedikben Abraham Lincoln holtteste utazott, az első olyan elnöké, aki merénylet áldozata lett. Mintegy hétmillió ember sorakozott fel a vágányok mentén vagy a felravatalozott érckoporsó körül, hogy végső búcsút vegyen a mártírhalált halt elnöktől. De amint a vonat végére ért kilenc államot és városok és falvak százait érintő útjának, a történelem legnagyobb méretű embervadászata vette kezdetét Lincoln merénylője után, aki nem más volt, mint a híres színész, John Wilkes Booth. Ez a film felelevenít egy nagy amerikai drámát: két mozgalmas hónap eseményeit, amikor a béke örömét szétrombolta a merénylet okozta fájdalom. A történet két kulcsfigurája két szélsőséges személyiség: az egyik Lincoln, akinek megvolt a hatalma ahhoz, hogy a szenvedést végtelen megbocsátássá változtassa, a másik pedig Booth, aki a szenvedés viharát hintette el.