Színpadra írta: Deres Péter. Rendezte: Moravetz Levente Besztercén meghal a rokonokkal hadilábon álló gazdag Gregorics. Mindenét fiára, Wibra Gyurira hagyja, de a nagy vagyon nem kerül elő. A bútorok elárverezése után az apróbb ingóságok az ócskás Münz birtokába jutnak, köztük egy piros esernyő is. Münz éppen Glogován halad át, amikor észreveszi, hogy a pap kétesztendős húgát az időközben eleredt esőn felejtették. Fölé teszi az ernyőt. Amikor a pap az esernyő titokzatosan eltűnt tulajdonosát keresi, a falusiak legendát kanyarítanak az esetből: Szent Péter járt Glogován, ő oltalmazta meg Veronikát az esőtől. Wibra Gyuri időközben tehetséges ügyvéd lett. Apja régi barátjának elejtett szavaiból rájön, hogy Gregorics a vagyonát kedvenc esernyőjébe rejthette. Glogovára utazik, ahol megismerkedik a felserdült, bájos Veronikával. Miért kell színpadra állítani ezt a remekművet? Mert jó. Mert szórakoztató, mert szellemes, mert szól becsületről, kitartásról, szeretetről, szerelemről, egyszóval az Emberről.