Örley István a kőszegi katonai reáliskolában Ottlik Géza évfolyamtársa volt. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (Ludovika) elvégzése után hivatásos tüzér hadnagy, ám négyesztendei szolgálat után leszerelt. 1939-ben kinevezték a Magyar Rádió irodalmi osztályára lektornak, ahol 1944-ig dolgozott, közben a Magyar Csillag szerkesztőségének is tagja. Már ekkor legendás tekintélynek örvendett, ugyanis vasszigorral bírált el kéziratokat - a legszigorúbb azonban önmagához volt, saját írásait is rendre "visszautasította". A német megszállás után elhagyta a Rádiót, be kellett volna vonulnia, de katonaszökevényként bujkált, és közben hamis iratokhoz segített hozzá üldözötteket. A főváros ostroma közben repülőtámadás áldozata lett. Írásait főként az Élet, a Magyar Csillag és a Nyugat közölte. A filmben Szántó Piroska és Kukorelly Endre, hangfelvételről pedig Vas István, Nemes nagy Ágnes és Ottlik Géza emlékezik a tragikusan elhunyt író- szerkesztőről. Anekdoták, kicsit szomorkásabb hangulatú történetek révén kerekedik ki róla egy jellemrajz, s így talán közelebb kerülhet a mai kor emberéhez is.