Szerelmi láz

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar játékfilm, 72 perc, 1943

Értékelés:

37 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

37 szavazatból
Szerinted?
A híres operaénekes, Szendrey Péter lánya, Éva a párizsi szobrásziskolán tanul. Egy nap a rádióból értesül róla, hogy édesapjával valami baj történt. A háború miatt csak hosszú, viszontagságos utazás után érkezik Budapestre. Apját a cirkuszban találja, ahol felesége hűtlensége miatt összeroppanva, lecsúszott énekes bohócként dolgozik. A lány apjával marad, egy szegényes külvárosi lakásban nyomorognak. Szendrey Péter iszik, Éva lép fel helyette a cirkuszban. Egy nap meglátogatja barátnője, Judit a vőlegényével, Radnóthy Tamás zeneszerzővel. Tamást felvillanyozza az Évával való találkozás, melynek hatására be tudja fejezni félbeszakadt kompozícióját, a "Szerelmi láz"-t. Évának szintén nagyon tetszik a fiatalember, de mikor megtudja, hogy ő volt az, aki tönkretette családjuk életét, elfogad egy külföldi szerződést és elutazik.

Stáblista

Szereplők

Szendrey Éva
Radnóthy Tamás
Szendrey Péter, Éva apja
Judit nővére

Hozzászólások

Szerinted?
offtopic
paljanos56 2014 márc. 28. - 20:22:38
Remélem KGyuri azóta felnõtt, bár az ilyen - magát mûveltnek képzelõ - nem fogja ilyen hamar véleményét megváltoztatni.
Nézze meg a filmet majd 50 éves korában is, miután sok 40-es, 50-es évek-beli magyar és amerikai, meg francia filmet megnézett. Rá fog jönni, hogy mekkora hülyeséget írt.

A 30-as 40-es évek-beli magyar filmgyártásról (rendezõkrõl, írókról) csak annyit, hogy nézze meg a Magyaországról kikerült (miért is mentek el???) rendezõkbõl mi lett Amerikában, vagy máshol.
Human Being 2014 márc. 28. - 19:44:07 Előzmény kgyuri0
Ily magvas magyar filmkritikához - vagy inkább gyalázkodáshoz(?) -, kéretik legalább a magyar nyelv helyes használata, ismerete!
Remélem, saját erõbõl van mire büszkélkednie, s feledni tudja kicsi, büdös, ócska magyar létét. De azért Ön is a miénk, bár nem büszkélkedünk vele.
adamnagysweetmovie 2014 febr. 18. - 21:46:47 Előzmény fruska
Igazad van, Sternberggel vagy Caprával kellett volna összehasonlítani, hozzájuk képest valszeg nagyon kevés.
A nosztalgia más dolog...
Amúgy a szüzsé tetszik, egy csomó szimbólum, toposz van benne.
-greghouse- 2013 máj. 25. - 16:30:45 Előzmény fruska
Így van.
fruska 2013 máj. 25. - 10:11:42 Előzmény kgyuri0
Igaz, hogy 3 évvel ezelõtt a hozzászólás, de most újra adja a Duna, ezért nem tudom megállni szó nélkül. Mi vagy te? Filmkritikus?
Ezeket a filmeket nem Bertoluccival stb. kell összehasonlítani, az akkor trendnek tökéletesen megfeleltek. Nem vetítheti évtizedekkel elõre egy film a mondanivalóját, ez akkor és úgy volt jó.
Nekünk ez nosztalgia, akinek pedig halvány rálátása sincs az akkori idõkre ill. filmjátszásra, az ne mondjon ilyen véleményt.
kgyuri0 2010 szept. 05. - 22:16:48
Régimagyarfilm-szükségletemet évekre kielégítettem.
Mit csinálna ebbõl Polansky, Bertolucci, Bergman ezt el tudtam képzelni, amikor elolvastam a fölvezetésben a film tartalmát - nyilvánvaló volt, hogy a lány azért utazik el inkább, mert rájön, hogy a zeneszerzõ az anyjával is kavart – pszicho-thriller a javából s még keveset mondtam.
Egyszerûen kiváncsi lettem, mit kezd ezzel a 40-es évek magyar filmgyártása, milyen volt a szinvonal – jelentem gyalázatos.
Ezen még olyan „nagyágyúk” sem tudnak segíteni, mint CsortosGy, DaykaM, TímárJ, MakláryZ, Csortost a Hypolittól eltekintve sose láttam, Dayka bohócjelmezeitõl, az ezzel járó permanens lelkesültségtõl félig-meddig mindig is enyhe sárgaságot kaptam(most legalább rájöhettem, min alapult a furt erõltetett bohóc-os vezérvonal). De Dayka öregnek legalább szép volt, ezen kívül egyedül Tímárt és Makláryt tudom saját erõmbõl dicsérni(Az ügynök halálát sajna csak rádióközvetítésben hallottam, ugyancsak rádióban volt alkalmam néhány hátborzongatóan kiváló szavalatát hallani, illetve szintén rádióban volt feledhetetllen Az öreg Halász)
Két féle képpen tekinthetõ ez a háború alatt készült magyar film: orbitálisan szirupos érzelgõs ostoba giccsnek, vagy pozitív gondolkodást erõltetve valami chaplini alapérzelmes, reflektálás nélküli grand guignolnak.
Ha az utóbit erõltetem, miért is ne, akkor is meg kell állapítani, hogy az azért más! A chaplini szemlélet alapjában úgy viszonyul ehhez a magyar filmhez, mint mondjuk a Baiazzók opera Leoncavallo-i zenéje BudayDénes(jól emlékszem?) filmzenéjéhez: kicsi, büdös, ócska, de a miénk, mert magyar. Szóval már megint nincs ok büszkélkedésre.