Szomszédaink

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar dokumentumfilm sorozat, 52 perc, 2013

Értékelés:

12 szavazatból
Szerinted?

A minisorozat közérthető formában kísérli meg bemutatni, hogy mi áll a Kárpát-medence népeinek egymáshoz fűződő rossz viszonyának hátterében. Igyekszik feltárni az objektív történelmi tényeket, illetve azt, hogy ezeket a konkrét eseményeket melyik nemzet hogyan értelmezi.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
LajtaJ 2013 nov. 26. - 21:10:02
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Õfõméltóságának, a kolozsvári ünnepi dísszemlén,
1940. szeptember 11-én elhangzott nnepi beszéde:

„Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit!

Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni sohasem szûntem meg soha egy percre sem. És most, amikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerûsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat.

A jelen öröme összefolyik lelkemben a múlt bánatával és feltámadt benne a kérdés: Hogyan is szakadhatott reánk, magyarokra ez a szenvedés? Tiszta lélekkel felelem rá a történelem ítélõszéke elõtt: Nem a mi hibánkból!

Minket sorsunk ideállított Kelet és Nyugat mezsgyéjére, hazánk századokon át a romboló világtörténet országútján örökös harcok színtere volt és mialatt Európa más boldog népei békés munkában gyarapodhattak és erõsödhettek, a magyar örökös harcokban vérzett, pusztult és fogyott.

Közben beszivárogtak idegen nemzetiségek, hol mert ellenség elõl kellett menekülniük, hol mert itt reméltek boldogulást. Õseink nemcsak befogadták õket, hanem minden szabadságot is megadtak nekik s ezeket a szabadságjogokat törvényileg is biztosították számukra. Elnyomatásról ebben a hazában nem panaszkodhatott joggal senki -- mégis ez szolgáltatott hazug ürügyet arra, hogy megcsonkítsák, feldarabolják és megalázzák ezeréves hazánkat. Nem fegyver fosztott meg területeinktõl, hanem az úgynevezett békeszerzõdés.

De fátyolt akarunk borítani ezekre a szomorú emlékekre. Ennek a felszabadult földnek a szenvedése véget ért. Talán valami jó is marad utána. Hiszen tudjuk, hogy a túlságos jólét, a semmittevés, a teljes gondtalanság puhít és zülleszt testileg-lelkileg. Az elnyomás, a szenvedés és a küzdelem viszont megedzi az embert, növeli ellenálló erejét és ébren tartja benne a hazaszeretetet. Hiszem, hogy felszabadult véreink, akik ezeken a boldog napokon ujjongva szórták virágaikat bevonuló katonáink elé, ilyen megerõsödött, megacélosodott testtel és lélekkel térnek meg annak a hazának a keblére, amelynek hû fiai voltak a legsúlyosabb idõkben is. Hogy a visszatérés a lángba borult Európa közepén vér nélkül történhetett meg -- ezért most is s itt is hálás szívvel mondok újból köszönetet két hatalmas barátunknak: Németországnak és Olaszországnak.

Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai. Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvûek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanezt a sorsot várjuk a határokon túlmaradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk, mert mi fajunk úri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról.

Gondolatban ma itt van minden magyar! Õszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az õsi honba. Kérem õket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett õrködünk! Valljuk ugyan, hogy erõs megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Hisszük, mert e nélkül a magyar-román viszony jobbrafordulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élõ románság érdekében is.

Ismerem az erdélyi fajtát, kemény, ellenálló, küzdõképes tulajdonságait. Ezért teljes bizalommal tekintünk az itt felnõtt ifjúságra is. Az új sorsfordulón nagy nemzeti céljaink odaadó szolgálatára hívom fel õket a haza s egész Európa javára.

Isten áldása kísérje nemzetünket egy boldog, dicsõ jövõ felé! A hozzám intézett üdvözlésekért pedig hálás köszönetemet fejezem ki."
LajtaJ 2013 nov. 06. - 12:06:32
A fonetikus átírásnak akkor van létjogosultsága, ha latin írásból cirill betûkre, vagy fordítva történik a leírás. De itt a szélsõségesen magyargyûlölõ francia miniszterelnök nevét latin betûkkel írták ki Klemansonak Belgrádban.

A nyugati, latin kultúrához tartozó Lengyelországban nem tudom elképzelni, hogy bárhol is Szopenként írja le Chopin nevét. A lengyelek egy mûvelt, európai katolikus nemzet, míg a vad szerbek egy vérszomjas (forrás Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában címû mûve), vad nemzet, akik a XX. században legalább két alkalommal is véres háborút, sõt világháborút robbantottak ki.
Agnessza 2013 nov. 06. - 11:36:32
Igazad van,köszönöm a kijavítást.
Örülök,hogy más is osztja a véleméyemet.
Egyébként ez a fonetikus írás a szláv nyelvekre jellemzõ.Oroszul szinte mindent átírnak pl facebook-фэйсбук, vagy Шекспир .De lengyelül sem kizárt,hogy Chopin-t Szopen-nek írják.
LajtaJ 2013 nov. 06. - 01:45:04
A Vajdaság egy szerb eredetû kifejezés, amivel a szerb szeparatisták akarták a XIX. században meghatározni az általuk a késõbbiekben kiszakításra megcélzott magyar területet.

Azt a területet magyarul helyesen Délvidéknek nevezzük!

Egyébként igazad van a leírtakkal kapcsolatban. A cérnát én is ott vesztettem el, amikor az a csernik csaj azt hánytorgatta fel, hogy miért járnak a magyarok magyar iskolákba, amikor ez az asszimilációjukat akadályozza. Pedig ugyan miért kellene asszimilálódnia bárkinek is bárkihez? Különösen az elszakított terülteinken élõ magyaroknak, hiszen az asszimiláció elleni küzdelem a magyarként való megmaradásuk záloga?

Ráadásul ez a két fiatal még a mûveltebbekhez tartozott, akik azért csak láttak valamit Európából is, angolul beszéltek stb.! Legalábbis is sokkal mûveltebbek voltak, mint az a két csetnik ultra nacionalista futball huligán, akik a padon ülve iszogatva nyilatkoztak.

Egyébként a nagy, "mûvelt" Belgrádban a kávézóra a szélsõségesen magyargyûlölõ francia miniszterelnök neve, fonetikusan "Klemanso" módon volt kiírva még a latin betûk használata mellett is.
Agnessza 2013 nov. 06. - 01:06:29
Nem tudom ki volt az a két szerb fiatal,akikkel készült riport,de nagyon mûveletlenek voltak. Kacarászva mesélni, hogy a magyar barátja felháborodott, mert el akarta vinni egy kávézóba, ami Clemenceua-ról van elnevezve neveletlenség. Fõleg ,ha elõtte vallotta be, hogy fáj neki Koszovó, mert nagyon jól mondta az az úr, hogy a szerbek most élik át a mi Trianonunkat. Egy másik nemzet történelmi gyászát legalább annyira tiszteletben kéne tartani, hogy ne provokálja, akaratlanul se, amint kiderült, de ez meg megint a tudatlanságát bizonyítja. A srác pedig, amikor elõadta, hogy õ a magyar határon várta a lovas,süveges határõröket, hát majdnem kirúgtam magam alól a széket...és még arra próbált kitérni utána a lány, hogy a magyar iskolák és egyetemek káros hatással vannak a beilleszkedésre és a nyitásra más kultúra felé.Egy ilyen kijelentés után?!Angéla nagyon profin vezette le a beszélgetést, én biztos régen felálltam volna már akkor, vagy más...
Én egyébként mondhatni gyakran megyek a Vajdaságba, mert vannak ott barátaim, akikre nagyon büszke vagyok.Példaértékû a nemzeti tudatuk,és az,ahogyan vállalják a magyarságukat. A legtöbbjük sokkal inkább megérdemelné,hogy teljes értékû magyarnak tekintsék itthon(!!!) ,mint azt aki nem került a határon túlra. Az,amit a két vajdasági fiatal mondott,hogy csodálkozva kérdezik õket,honnan tudnak magyarul,szégyenletes...Én kérek bocsánatot minden tudatlan mayarországi magyar nevében.
Szívbõl ajánlom mindenkinek,hogy ápoljon kapcsolatot a határon túli testvéreinkkel,mert sokkal gazdagabb lesz az élete.Minden értelmben.
10/10
Z11 2013 nov. 02. - 14:30:29 10/10
Szerintem normális emberek meg tudnak élni egymás mellett, itt csak a felsõbb hatalmak uszítják egymás ellen a népet, na meg a buta emberek, akik befolyásolhatóak (pontosan rájuk gyakorolnak hatást a hatalmak). Nekem egyébként tetszik a mûsor. Megoldást persze nem fog hozni, mindegyik nép a maga igazát fújja - én objektíven állok hozzá, és mindegyik fél érdekét meg tudom érteni, és el tudom fogadni. :)
9/10
leho 2013 nov. 01. - 23:30:33 9/10
Le a kalappal Csibi Barna elõtt, a bajszos, rövidnadrágos "történész" viszont nagyon gány volt. Angéla egyre jobb riporter.
LajtaJ 2013 nov. 01. - 03:28:13
Pontosítsunk:

Nagyon sok MAGYAR gyerek kell!
És SEMMI vegyes házasság!
phuPista 2013 nov. 01. - 01:34:20
Fájdalmas-szomorú nézni a filmet! Autonómia egy lépés -de- nem megoldás! GYEREK kell - nagyon SOK GYEREK!
Morcos@ 2013 okt. 30. - 20:36:05
A film vonalvezetése nem igazán tetszett, mert szerintem azt sugalta, hogy milyen igazságtalanul tart igény magyarország- a magyarság a mai szlováknak tekintett területeken.Biztos nem tanitják a szlovák iskolákban -Trianon utánni Pozsonyi felkelést amikor tüntettek a szlovák álamalakulatocskához csatolás miatt és 150-200 embert öltek meg a kisantant francia katonái!! ( Természetesen háborús büncselekményekért senkit nem itéltek el a katonák közül, pedig akkor már fegyverszünet volt!! Hogy nincs történelmük a szlovákoknak igazolja a film vége felénél levõ koronázási idegenforgalmi nevezetesség is, ahol a magyar királyok ( nem szlovák!!)koronázását játszák el a pozsonyi idegenforgalom fellenditésére, és még hülye fejjel el is magyarázzák, hogy Pozsony a magyar fõváros volt és magyar királyok koronázási székhelye évszázadokon keresztül.
LajtaJ 2013 okt. 30. - 16:57:25
Ugyan nem tudom, hogy miért kellett kicenzúrázni az ezzel a filmmel kapcsolatos két tegmapi hozászólásomat, de néhány alapelvet, kritát érdemes rögzíteni:

- olyan ország, hogy Szlovákia nem létezik, csupán Felvidék, amey Magyarország része
- szintén nem létezik a filmben többször is emlegetett Uhorsko állam sem, csupán Magyarország, amelynek a Felvidék egy része
- önálló szlovák történelem csupán az 1938-'44 közötti fasiszta bábállam, illetve 1993-tól napjainkig tartó szélsõségesen magyargyûlölõ idõszakra korlátozódik, amely a felvidéki magyar nemzetiséget minden eszközzel igyekszik asszimilálni, felszámolni, alapvetõ emberi jogaiban (nyelvhasználat, kettõs állampolgárság felvétele) korlátozni
- a filmben többször említett Podhorie nevû falu neve helyesen ZSOLNAERDÕD
1/10
arvisura 2013 okt. 29. - 18:55:58 1/10
Pontos helyzetelemzés.
adamnagysweetmovie 2013 okt. 29. - 10:19:24
Nyilván maga az emberek többsége... Amúgy nem lehetne kicsit késõbb kezdeni, nekem az éjfél még korai, akkor még melózom.
amigazoli 2013 okt. 29. - 08:52:31
Mit kell errõl beszélni? Szlovákia az én (és az emberek többsége így van vele) szememben nem létezik és nincs is létjogosultsága!
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu