A „létező szocializmus” leépülését követő Ózdi sorozat első darabja a Szorításban. Hurráoptimista archív propagandafilmmel indít: „Az ózdi gyár munkásai új fényt adnak a magyarok nagy hírének. Az új kor Talpra, magyarja: Tiéd az ország, magadnak építed! Újjászületett emberekként állnak a munkások a gépek mellett.” Másfél millió ipari munkás osztozott az ózdiak sorsában: a gyár akkor került először a figyelem középpontjába, amikor Magyarország a vas és acél országa akart lenni. A munkások odaadó szorgalommal dolgoztak, példává váltak. A sikergyár a vezetés rugalmatlansága, a szükséges beruházások hiányában az 1980-as évek elejére korszerűtlenné, eladhatatlanokká lettek, a munkások egy része pedig feleslegessé vált. A filmben három munkás és egy vezető sorsán keresztül követhetjük a kapitalizálódás következményeit, a leépülés fázisait. Megrendítő emberi sorsokat, új és újabb kérdéseket, mély indulatokat őrzött meg a filmszalag.
(Nemzeti Filmarchívum)
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
trudy
jan. 30. 10:02:53
10/10
Jártam nemrég Ózdon és megdöbbentett, hogy micsoda élet volt ott anno. Utánaolvasás közben találtam erre a filmre, szerencsére elérhető volt az interneten. Nagyon tanulságos. Műszaki egyetemeken és szakközépiskolákban be kellene venni a tananyagba. Megdöbbentő, hogy sokat nem változott a világ. Csak az alacsony szinten lévő (egyébként meglepően értelmes, munkájukat szerető szakértő) dolgozókat érinti keményen a kudarc, a vezetőség (ami már akkor is buta, üres dumákat puffogtató, a jóléttől dagadó, smúzoló emberekből állt) vidáman, semmiféle felelősséget nem érezve nevetgél üres frázisokon. A vezetői ülésen megy a felelősség felfelé hárítása, a káosznak nyilván kedvez a rendszerváltást előkészítő politikai/gazdasági zűrzavar, illetve a vezetők egyáltalán nem érzik át a munkanélküliséggel fenyegetett dolgozók helyzetét (sőt, általában a kisemberét sem, mivel lakossági fogyasztási cikkek áremelésében látják a megoldást), csak pénzt akarnak kapni az államtól - ez manapság is így megy. Nagyon jók a munkásportrék, a helyhez ragaszkodó, biztonságot, hosszútávú megoldásokat szerető, a szocialista illúzióban élő középkorú munkás és a rugalmasabb, a kapitalista szemlélethez már jobban alkalmazkodó fiatalabb munkás kontrasztja.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások