Van egy könyv, amelyről tud, olvasott, tanult minden magyar ember, viszont még senki sem látta. Hosszú nyomozás után kinyílt egy francia kisváros páncéltermének ajtaja, Vujity Tvrtko pedig fellapozhatta a trianoni békeszerződés egyetlen eredeti példányát. Az 524 oldalas könyv és a benne lévő döbbenetes titok - erről és a hat országon keresztül tartó nyomozásról szól a film. Utazás Budapesttől Párizsig, Ausztriától Kínáig... Jön a hihetetlen történet egy ismeretlen magyar föld rejtélyről.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
"Másrészt" szinte a teljes magyar politikai elit (kormány, pártok, benne az ellenzék, szocdemek stb. is!) és a teljes magyar közvélemény (mai szóval: a Zemberek) döntõ többsége önként s örömmel ünnepelte a hadba lépést. Nem kellett "minket az elsõ világháborúba bevinni az osztrákoknak és a németeknek".
"Nekünk (értsd minket és CSAKIS minket magyarokat) semmi okunk nem volt arra, hogy belépjünk az elsõ világháborúba." Ez így igaz...kérdezem: akkor miért is? Válasz: esztelen politikai rövidlátásból. Egy ország, amelyben még saját statisztikája szerint is kisebbségben voltak a magyarok. (Horvátország nélkül számítva minimális többségben.) Nemzetiségi politikánk minõségét, árnyas oldalait -különösen az említett statisztikák ismeretében- inkább nem bolygatnám.
A háborút elvesztettük. A gyõztes "mindent vitt", visz. N e m "a németek", "az osztrákok/Habsburgok" vesztették el, hanem a Központi Hatalmak, b e n n e az Osztrák-Magyar Monarchia, amiben (1867 óta) Magyarország Ausztriával azonos jogokkal, jogosítványokkal ÉS kötelezettségekkel rendelkezõ társállam, birodalomfél volt = dualista államszövetség.
Magyarul és röviden: együtt sír(t)unk, együtt nevet(t)ünk. Nevetés (1918-ban) elmaradt, sírás viszont lett és van azóta is.
Õsnyelvi-törzsi kérdések, dzsürdzsi fordítás, proletárdiktatúra és egyebek (pl. Ádám és Éva) mint trianoni "tényezõk" figyelembevételétõl eltekintek.
Nem szabad soha elfelejteni Trianont és az oda vezetõ utat s e m.
Nem szabad soha elfelejteni Párizst (1947) és az oda vezetõ utat 1941-tõl, de akár 1920-tól kezdõdõen s e m.
Mostanában mintha (ismét) felejtenénk. Felejtenénk minél többet. A jövõ elkezdõdött. Sok jóval biztat? Ki-ki döntse el.
Annyit javítanék, hogy természetesen több ural-altáji nyelvcsaládba tartozó lovas-nomád nép volt, de a finnugor és ahhoz közeli nyelvrokonok közül csak a tunguz nyelvcsaládhoz tartozó mohe (mogher, dzsürdzsi, mandzsu) nép. Valamint a mohe törzsek közül az Amúr mentén és Mandzsúria hegyesebb vidékein élõk természetesn inkább halász-vadász szokásokkal rendelkeztek, de Mandzsúria északi-északnyugati részein élõ törzseik lovas-nomád életformára tértek át még jóval idõszámításunk elõtt.
Tõlem idéztél. Valóban lemaradt a "másrészt", de a szövegbõl egyértelmûen kiderül, hogy a másrészt a "gyõztesek azt csináltak amit csak gondoltak". Ebbe beletartozik az is, hogy GÁTLÁSTALAN kéréseknek tettek majdnem teljesen eleget. Gondolok a hatalmas román stb. területi igényekre, akik persze nem fogták vissza magukat e téren.
De mit is írtam ?
1. Nekünk (értsd minket és CSAKIS minket magyarokat) semmi okunk nem volt arra, hogy belépjünk az elsõ világháborúba. Aki tiszteli Rákóczit és Kossuthot, az nem is mondhat mást nagyon - NEM VOLTUNK FÜGGETLEN ORSZÁG 1914-ben!
2. Az elsõ világháborút az egyik oldal megnyerte, a másik elvesztette - és az az oldal vesztett AMELYIK bevitt minket!
Nyilván a proletárdiktatúra és annak leverése, fõleg azáltal hogy a románok is az antant oldalán vonultak be (akik így már három erõs indokkal igényelték a területeket - gyõztes oldalon a világháborúban, román népesség Erdélyben és az 1919-es "véráldozatos" részvétel), teljesen lenullázta a magyar érdekek bárminemû figyelembevételét a béketárgyalásokon.
1920 után az elsõ két pontban leírt tényt a már FÜGGETLEN országunkban AZONBAN SENKI nem emlegette érdekes módon. Csak 1919 és Trianon szerepelt a propagandában! Pedig ugyanúgy az osztrákokat és a németeket is gyûlölnünk kellett volna, MI UGYANIS nem voltunk a fegyvertársaik a háborúban mint FÜGGETLEN ÁLLAM katonái, mi CSAK ÉS KIZÁRÓLAG VAZALLUSAIK voltunk, akik semmit nem nyertek volna a háborúval, hiába gyõzött volna német-osztrák oldal.
Egyébként én inkább Tvrtko helyében, ha lenne lehetõség rá - a bécsi titkosszolgálat mûködését tárnám fel:
- hogy lázították fel a nemzetiségeket ellenünk 1848/49-ben,
- hogy történt a magyarság finnugor származásának erõltetése,
- hogy erõltették a kiegyezést, amikor a Habsburg birodalomnak hirtelen nagy szüksége lett ránk,
- miért hagyta abba W. Grube a kis-dzsürdzsi írás fordítását 1896 után,
(a dzsürdzsik, a korábbi mohe vagy más néven mogher(!) nép, késõbb mint mandzsuk 1648-1912-ig uralkodtak Kínában, 1900-ban a boxerlázadás idején harcoltak osztrák-magyar csapatok Kínában - és ugye a dzsürdzsi (angol átírásban jurchen) ez egyetlen lovas-nomád ural-altáji nép, ráadásul szövetségben voltak a hunokkal is még i.e 20-ben Mandzsúria és a (késõbbi nevén) mongol puszták térségében)
- hogy vittek be minket az elsõ világháborúba mint "társországot" ?
Azon is elgondolkozhatsz, hogy egy "gyámolt" országot mi különbözteti meg egy függetlentõl. De mondok még két példát a "gyámolt"-ságra, ha az elsõ világháború nem elég rá:
1. Nagy Imrét a magyarok ölték meg ?
2. Jézust a zsidók ölték meg ?
Mindkét kérdésre NEM a válasz, mindkét gyilkosság "gyámolt" országban történt - Magyarországon a szovjetekkel kollaboráns vezetés, Júdeában pedig a leváltott régi papság helyett már a Római Birodalommal kollaboráló új fõpapság hozta az ítéletet.
Inkább nem. Itt a fórumon annyi komoly történelmi érv hangzik el, legtudományosabb a "nem, nem, soha", de csak a legújabbak közül a reggel beidézett =
"Az elsõ világháborúba minket bevittek az osztrákok és a németek, nem volt igazi választásunk. Kik miatt lett nekünk Trianon ? Egyrészt a németek és az osztrákok miatt, mert elvesztették a háborút,..."stb...a "másrészt" meg valahogy már lemaradt abból a hszból.
valamint
a minapi hongkongi "elcsatolásos" hasonlat/példa, amit ugyancsak napirendre kellene ismét tûzni vagy mit is? Szóval ilyen súlyos érvelések elõtt meg kell hajolnom mint egy szomorú fûzfa.
Nem szabad soha elfelejteni Trianont és az oda vezetõ utat s e m. Ahogy itt lejjebb is "elfelejtette" valaki imigyen: "Az elsõ világháborúba minket bevittek az osztrákok és a németek, nem volt igazi választásunk. Kik miatt lett nekünk Trianon ? Egyrészt a németek és az osztrákok miatt, mert elvesztették a háborút,..." stb...ami így szimplán nem igaz. Nem bocsátkoznék történelmi tények, események elemzésébe, ilyen "haszontalanságok" errefelé (enyhén szólva) nem népszerûek.
Továbbá:
Nem szabad soha elfelejteni Párizst (1947) és az oda vezetõ utat 1941-tõl, de akár 1920-tól kezdõdõen s e m. Nem bocsátkoznék történelmi tények, események elemzésébe, ilyen "haszontalanságok" errefelé (enyhén szólva) nem népszerûek.
Mostanában mintha (ismét) felejtenénk. Felejtenénk minél többet. A jövõ elkezdõdött. Sok jóval biztat? Ki-ki döntse el.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar dokumentumfilm, 26 perc, 2016
Hozzászólások