Ritka személyiség manapság az övé: a humán polihisztoré, a teremtésért, a létért hálát adó, a hűséges, szerény, a szép és a jó szolgálatában tevékenykedő emberé Költészet és zene - ez a két vezércsillag határozza meg egész életét. Az ifjú költő-diák a történelem viharos éveiben hallgatásra ítélve tehetsége másik forrása felé veszi útját, amikor zongoraművészként végez a Zeneakadémián. Sokoldalú tudását, a művészetek területén kifejlett széles látókörét, a lét összefüggéseit kereső alkotó személyiségét kiválóan érvényesítette választott hivatásában, a Rádió és Televízió kulturális szerkesztőségei élén. Műfajteremtő szerkesztő-műsorvezetője volt számtalan rádiós, később televíziós sorozatnak: a Ki nyer ma?, a Házimuzsika, a Muzsikáló reggel, a Zene-zene, a Szó-zene-kép műveltségi vetélkedők évekig tartó sorozatát ő indította útjára, de emlékezetesek maradnak lebilincselő riportjai a XX. század nagy alkotó és előadóművészeivel, mint pl. Kodály Zoltán, Ferencsik János, Solti György, Doráti Antal, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Borsos Miklós, Rajeczky Benjamin.

Kultúrtörténet ez, leletmentés, felbecsülhetetlen érték. Mindemellett szinte a háttérben született több mint 10 kötetnyi vers, esszé, novella, valamint számos koncert, ahol a zongora vagy orgona mellett megbecsült kamarapartnere Tokody Ilonától Pege Aladárig számos művésznek. Ez a sokszólamúság jelenik meg ebben a vallomásban is, melyben Czigány György ez alkalommal a mikrofon másik oldalán vall életéről, élményeiről.