Nekem nagyon tetszett. Felüdítõ volt. Divattémájú életrajzi kategóriában nálam viszi a prímet. Pont jó arányban mutatták a tervezési szakaszt/ruhákat és minden más nemû vizuális kényeztetést és az életrajzi elemeket. Az érzelmek jól átjöttek és szerintem nagyon szép és (az én elképzelésem szerint) nagyon reális képet festettek a meleg kapcsolatokról. Nem volt túljátszva, nagyon is igazinak volt lefestve az egész. Nálam 10/10.

Megnéztem - de nem okozott nagy élményt ....semmi drámaiság nem volt ebben a filmben..
középszerû életrajzi film nyakon öntve a mássággal

de ebbõl a nagy mûvészrõl, gondolatairól semmit nem tudunk meg..az emberi oldal szinte teljesen hiányozott

3.

Mûvészek között, gyakori jelenség lehet.
Nem igaz, ez kocsogség ...
A film nézhetõ, sajnos, az elején kezdõdik a melegség.

Értékelése arányban van.

Coco-film fiúpárja. Amazt Audrey Tautou jutalomjátékának is szánhatták, emez meg akár a Comédie-Française 25 (!) éves színésze, Pierre Niney nemzetközi kiugrása lehet. Coco-film nem volt nagyon jó, meg ez az YSL se az, de ez õszintébb.
Akit érdekel a téma, bekukkanthat egy sokak által csodált, irigyelt avagy gyûlölt, ellenszenves világba, ha megnézi: n e m egy dokumentumfilm(es) vagy egy szabó-divattervezõ elvárásaival. Ez játékfilm. Nem nagyon rugaszkodik el a valóságtól: akit érdekel, itt utána- avagy elõre olvashat YSL-ról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Yves_Saint-Laurent
A film többé-kevésbé jól követi a valós eseményeket; nekem a katonai behívója és az azzal összefüggõ (?) kórházi kezelése közötti összefüggés nem teljesen tiszta illetve az, h utóbbi milyen mértékben okozta drogfüggését. Mindegy is: az utókor, legalábbis annak józan és nagy többsége YSL-ra mint szakmája, hivatása korszakos és halhatatlan egyéniségére, mûvészére tekintett eddig is és fog tekinteni ezután is. Szamárbõgés meg, tudjuk, nem hallatszik az égbe. A filmvégi nagy divatbemutató alatt hallható ária, Callas YSL-szintû, hátborzongató elõadásában, az egész film csúcspontja, íme:
http://www.youtube.com/watch?v=uIOifQrFtmU

Nálam 8/10 a film. Összességében tetszett, a vége olyan odacsapott.
A kommenteket végigolvastam. A film címe mindössze egy név, egy valóban létezõ személy neve. Tehát nem az, hogy YSL munkássága, vagy YSL Algériában. Hanem YVS. A valós személy, és minden, ami vele összefügg. Ha egy drogos homokos volt, akkor a róla filmben ez is megjelenik. A felháborodott erkölcsvédõknek javaslom, mozizás helyett inkább olvasgassák Karinthy (Szabolcska Mihály) Egyszerûség címû versikéjét.

borówka: Egyetértek veled. Az elõzetes kedvet csinált, hogy megnézzem a filmet. Nem tudtam én sem túl sokat a divattervezõrõl, a de film segített abban, hogy megismerjem azt a kort, azt a világot, azt a miliõt. Szerintem nem kell ahhoz sznobnak lenni, hogy az ember ilyen filmeket is megnézzen. Egyszerûen csak a filmeket kell szeretnie. Persze gyakran van, hogy az ember beül a moziba és csalódottan távozik. Nekem ez a film nagyon tetszett, a fõszereplõ remekül játszott, kiváló a zenéje, a nem minden napi téma megközelítése és feldolgozása is rendben volt.

Most nem bocsátkoznék mély kritikai elemzésbe mert ugye a procc világ és a burzsujok már a spájzban és a Rózsadombon vannak. Mert ugye, 2014 milyen világot is írunk?
Persze hátúszó ló ne is nézzen Yves Saint Laurent filmet mert úgy jár mint becses személyed. Meg amúgy is életrajzi filmhez viszonyulva akinek a munkássága nem érdekel azt bizony nem kukkerólom meg.
A turkálók és magyar társadalom rétegezõdése viszont tényleg érdekes kérdés. A 4 millió léti minimum környékén élõ szebb napokat is megélt magyar bizony nagy örömmel turkál Yves Saint Laurent esetleg Chanel-t és így tovább ezzel is megõrizve a burzsoá hagyományokat.
Nagy mondanivalót keresni viszont egy életrajzi filmben igazán nagy luxus, ha csak az nem , hogy tehetséggel szerencsével elérhetõ a siker , pénz és a csillogás, vagy a turiban egy....

elõre is bocs a hosszért és SPOILEReket tartalmaz!

Szerintem ebbõl a filmbõl többet is ki lehetett volna hozni. Elég érdekes az alapsztori: Algériában, az ötvenes években egy fiatal francia fiú ruhákat tervez.

Algéria: valószínûleg az én mûveletlenségemet bizonyítja, de nem sokat tudok róla azon kívül, hogy a film kezdetén francia gyarmat volt, közben meg kivívta a függetlenségét. Szóba kerül ugyan, hogy amúgy mellesleg ott él a család, meg polgárháború kitörése fenyeget, meg jön a behívó, de nem nagyon tudunk róla többet azon kívül, hogy Yves idegösszeroppanást kap. Aztán hogy ebbõl pontosan hogyan és miért épül föl, az megint kicsit tisztázatlan. (meg hogy miért is kap idegösszeroppanást: hogy harcolnia kell, hogy Algériában kell harcolnia, hogy ott kell hagynia az életét, hogy ellenkezik az elveivel? mert kijön rajta a mániákus depresszió? ez tûnik a legvalószínûbbnek, de mért pont ott és akkor? vagy ennek nincs is köze az egész háborúsdihoz?)

Ötvenes évek: akkoriban, ahogy ez is szóba kerül (hangsúlyozom: csak szóba kerül, nem beszélünk nagyon róla), nem nézték jó szemmel a homoszexuálisokat. Megrázó élmény lehetett, hogy "verték az iskolában" és "még az anyja sem védte meg", de hogy ennek pontosan mi köze a nemi identitásához (ha titokban kellett tartania, hogyan, miért derült ki? vagy csak simán õ volt a lúzer? mért nem védte meg az anyja? hogy az életre nevelje? vagy mert õ is elítélte a homokosokat? ahhoz képest elég jónak tûnik a kapcsolata a fiával, sõt, úgy tûnik, az sem zavarja, hogy egy másik férfival él) azt legfeljebb sejteni lehet. A "mit csinált ezalatt apa és a testvérei" kérdést fel se teszem, mert még csak célzást sem kapunk rá.

A Victoire-ral való kapcsolata érdekes, talán a legérdekesebb a filmben. De itt van pl egy logikai bukfenc: el akarja venni, mert nem vállalhatja, hogy homokos? vagy még nem is jött rá? de valószínûleg rájött, mert már az iskolában is e miatt bántották; viszont az rendben, hogy nem vállalhatja, de attól még nem kell feltétlenül elvennie egy nõt... szóval akkor miért is akarja elvenni Victoire-t? Aztán V-nak van egy "kis" afférja Pierre-el, de ezen is viszonylag könnyen túllépünk (persze V eltûnik, tényleg, mi lett vele?) És utódja, a szépséges szõke hölgy tulajdonképpen... kicsoda? Mármint értem, hogy meglátta, megtetszett neki, õ egybõl rábólintott, sõt aztán eléggé összebarátkoztak, ahogy kivettem, de valószínûleg nem annyira, mint V-ral (tényleg, õk ketten gyerekkori barátok voltak? vagy honnan ismerték egymást?), illetve azon kívül, hogy szép, nem tudunk meg róla konkrétan semmit, se a személyiségérõl, sem a késõbbi sorsáról. (persze idõnként feltûnik, hol modellként, hol a nézõk között egy divatbemutatón, de hogy hogy került innen oda...)

Apropó Pierre: tulajdonképpen Yves-rõl szól a film, de õ meséli el (egyébként ez nagyon tetszett, hogy Y-nek mondja egyes szám második személyben), viszont róla igazából nem tudunk meg semmit. Mi volt ez a kaland Victoire-ral? féltékeny rá? dehát Y homokos... vagy nem? végül is el akarta venni... Mért bocsát meg mindent Y-nek? Jó, jó, élete szerelme, de nem hiszem, hogy ezek a kicsapongások nem okoztak benne is lelki törést. Tényleg, ha már itt tartunk: hogy lett a visszahúzódó, magába zárkózó, kisfiús Y-bõl nagyvilági, drogozó, piáló, kurvázó pasas? És miért? És mért ott ér véget a film? Akkor ért karrierje csúcspontjára és magánélete mélypontjára? Meg amúgy mi történt vele a következõ 20-30 évben? Már az is hiányérzetet keltett, hogy a gyerekkoráról csak egy-két homályos utalás erejéig emlékeztek meg, ez meg pláne.

Összességében a látványvilág és a zene nagyon szép, de ezen kívül nem túl sokatmondó film, sajnos.

"Ady is elmondta anno, vissza lehet menni Ázsiába..."

...ahol sztem aki teheti, vagyonokért vesz YSL-cuccokat, kozmetikumokat...és mellesleg érdeklõdve, empatikusan megnézi ezt a filmet.

Nem tudom, Ön melyik filmrõl írt véleményt, mert ebben a filmben nincs szex, legfeljebb ha erotika, ráadásul az is heteroszexuális (!!), drog és részeg tivornya pedig a film 106 percébõl maximum ha 5 perc. Úgy látom, ez Önt annyira felzaklatta, hogy másra nem is emlékszik. Kár pedig, szép film. Ja, ha marcipános, cukros-mázos világról álmodunk, akkor operettet kell nézni, a valóságos élet nem mindig az. Ez a film egy ember életét mutatja be, pontosan azt, amit Ön hiányol. Ja, hogy mást várt, hát igen, ez itt a valóság, nem amit álomvilágában elképzel. Külön kiemelést érdemel a két fõszereplõ, a Comédie Francaise neves színészei, zseniális alakítások.

Nagy izgalommal és reményteljesen ültem be a nézõk közé, hogy megismerhessem Yves Saint Laurent mint embert, mint alkotót, e helyett sajnos egy olyan alkotást láttam, amely leginkább a homoszexualitásról, a szexrõl és alkoholmámorban tobzódó drogosokról szólt. Bár a gyönyörû ruhák fel-fel tûntek a filmvásznon, sajnos az alkotói oldal elhalványult a részeg tivornyázások árnyékában. Úgy érzem, ez eléggé görbe tükör a világhírû YSL-ról, amit a világ szinte összes országában ismernek leginkább nõi táskák formájában. De, hogy hogyan alkotott, mi motiválta, és mi történt a munkássága fennmaradó (filmbõl kimaradó) kb. 40 évében, sajnos nem derül ki. Remélem, hogy egy férfit nem csak a szexuális étvágya határoz meg, és valamikor megismerhetjük YSL-t, mint embert, nem csak mint homoszexuálist.

No, hát gratulálok ezekhez a hozzászólásokhoz, helyben vagyunk...
Én érdeklõdéssel mentem moziba, ha már a fürdõszoba polcon ott egy Yves Saint Laurent parfüm, semmit nem tudok róla, nézzük meg, ki volt õ. Semmit nem tudtam róla, így most e filmnek köszönhetõen nemcsak róla tudtam meg többet, hanem az egész korról, az akkori világról, másrészt, már ahogyan huszonévesen kézbevette azt az anyagot és pár mozdulattal csodát varázsolt belõle - ha elvonatkoztatunk, az élet bármely területén valaki elindul a nulláról és hová jut el - már maga lenyûgözõ.
Korszakalkotó zseniális mûvész, nem véletlen, hogy mai napig etalon a mûvészete és a repülõterek duty free-jében is ott sorakoznak parfümjei. Úgyhogy ezután még inkább az õ márkáját fogom keresni, és ragaszkodok hozzá, akinek pedig a jurta kedvesebb, ahogy azt már Ady is elmondta anno, vissza lehet menni Ázsiába...
"Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyûk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsõségének édes italából, látják, hogy semmittevõk és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is õsmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.
Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról. Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betû, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk elõre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és õsökkel! Menjünk vissza Ázsiába!…

Hát igen, Ady írta, de aktuálisabb, mint bármikor. Kíváncsi leszek, ezt a filmet is hányan fogják megnézni... Utóbbi idõk egy nagy sikerû francia filmjét csak Franciaországban 19 millió ember nézte meg, Európában közel 50 millió, nálunk 17 000. hát igen, úgy látszik, a magyar színvonalnak inkább a jurta való... semmi gond, én Yves Saint Laurent-ra teszem le a voksomat, nekem ez az érték, kinek mi.

Érdekelt volna YSL élete, karrierje, a nagy pillanatok... akármi. Ehelyett kaptam egy semmitmondó, unalmas filmet, ami leginkább a homoszexuális szerelmekrõl szól, de legkevésbé YSL- rõl, mint divattervezõrõl vagy akármi másról. Ezt a filmet nyugodtan meg lehetett volna csinálni YSL húzó neve nélkül annak ami... akkor talán több létjogosultsága lenne. Így viszont csak egy átverés.

Jav.: természetesen M.Cotillard kapott Oscart Piafért, Tautou eddig pár kisebb díjat+kisebb-nagyobb jelölést kapott, fõleg Amélie-ért.

Én kb. sosem írom h "ha nem érdekel, ne nézd meg" v ilyesmik, de most tényleg ez a helyzet: nem is tévé, könnyen ki lehet kerülni az ezt játszó mozit. Hunt/Lauda: ha a producerek látnak benne fantáziát=pénzt, majd csinálnak róluk is.

Coco: gyengécske darab, úgy éreztem, találni akartak valamit h Tautou Piafját (és Oscar-díját) üldözõbe vehessék...nem jött be.

semmitmondó. történetileg és filmileg is. nemkicsit a Coco Chanel-film koppintása akarna lenni, csak épp egy nagy nulla. és a fõszereplõt alakító színész... tejóég.

0,5/10

Õszinte leszek: baromira nem érdekel Yves Saint Laurent és élete. Félreértés ne essék, semmi bajom vele vagy a divattal, csak nekem sok más, pláne magyar emberhez hasonlóan annyi közöm van hozzá, mint lónak a hátúszáshoz: ez a procc világ egyik szereplõje, aki a divat iránt érdeklõdõ burzsujokat szolgálta ki, rendben, de a többségében leárazásokból, piacokból, kilós turikból öltözködõ embereknek, akik a potenciális filmnézõk többségét jelentik mi lehet a mondanivaló?? Akkor már James Hunt és Niki Lauda élete sokkal érdekesebb volt, noha legtöbbünknek az autóversenyzéshez sincs sok köze.