A hosszúsági fok (Földrajzi hosszúság)

angol-amerikai filmdráma, 1. rész

Értékelés:

32 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

32 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: A 18. században a hajósok csak úgy tudtak biztonsággal irányt tartani a tengeren, ha végig követtek egy partszakaszt. Így azonban nem lehetett eljutni Európából Amerikába. A nap, vagy a csillagok állásából már az ókortól fogva következtetni tudtak arra, mely szélességi foknál halad a hajó, de a hosszúsági fokot így nem lehetett megállapítani. Amikor 1707-ben a brit hadiflotta egyik remek hajója a sűrű ködben a Scilly-szigetek menti szikláknak csapódott és a flotta 2000 jó emberét veszítette el, mert a navigátorok nem tudták megállapítani a helyes irányt, a parlament úgy határozott, cselekedni kell. Díjat tűzött ki annak a tudósnak vagy hajósnak, aki kidolgozza a hosszúsági fok mérésére alkalmas szerkezetet. John Harrison, eredeti szakmáját tekintve asztalosmester, amúgy az órák megszállott kutatója, meggyőződéssel állította, hogy a megoldás az idő akkurátus mérésében rejlik: olyan órára van szükség tehát, amely a tengeren is mérni tudja a pontos időt. A korabeli tudósok azonban csakis a csillagászati navigációt tartották célravezetőnek. Harrison hatalmas munkával egy forradalmian új időmérő szerkezetet hozott létre, a tengeri kronométert, de a tudósok társadalma nem fogadta el az "asztalos" ideáját, az új szerkezet csak felkorbácsolta a kedélyeket. Több mint kétszáz évvel később, a háború miatt kiábrándult nyugalmazott tengerésztiszt, Rupert Gould úgy dönt felkutatja és helyreállítja Harrison csodálatos időmérő szerkezeteit. Még nem tudja, hogy ezáltal milyen különös és varázsos időutazásban lesz része...

A műsor ismertetése: A Dava Sobel regényéből készült pazar kiállítású, két részes, megtörtént eseményeken alapuló történet a XVIII. századi John Harrisonnak és az elfeledett tengerészeti kronométereket eredeti pompájukba visszaállító tengerésztisztnek, a XX. századi Rupert T. Gouldnak állít maradandó emléket. A két idősíkban, párhuzamosan zajló cselekményt olyan neves brit színészek keltik életre, mint Michael Gambon, Jeremy Irons és Ian Hart.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Szereplők

Rupert Gould
John Harrison
William Harrison
Cloudisley Shovell
Elizabeth Harrison
Sir Charles Pelham
Sir Kenhelm Digby
Nevil Maskelyne
Lord Sandwich
Lord Morton

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
volham 2021 nov. 05. - 19:47:36
eddig negyvenhatszor néztem meg és még számtalanszor megfogom nézni.
volham 2021 nov. 05. - 19:46:13
Szerintem túl rövid a hosszúsági fok.
10/10
GoodMovies 2018 márc. 25. - 12:08:07 10/10
Állati jó film!!
Gina424 2014 jan. 04. - 21:19:42
Nekem is tetszett a film, nagyon szorítottam az órakészítõ mesterért...
9/10
cperger 2012 jan. 28. - 22:44:27 9/10
Nem rossz film! Bemutatja, hogy a jól megérdemelt elismerésért bizony meg kell szenvedni. Az én problémám a filmmel az, hogy borzalmasan hosszú...
10/10
ehajno 2011 aug. 04. - 22:49:17 10/10
Ne ijesszen el senkit sem, hogy hány perc film. Garantáltan nem fog unatkozni. Jeremy Irons hatalmasat alakít, minden rezdülése tökéletes. Egyszer mindenkinek látnia kellene.
aboriginal 2009 ápr. 20. - 00:27:20
Lebilincselõen izgalmas film, amit a két fõszereplõ kimagasló alakítása tesz teljessé. Különösen azoknak ajánlom, akik együtt tudnak izgulni John Harrison-nal, vajon sikerül-e olyan idõmérõ szerkezetet elõállítania, ami a tenger viszontagságai közepette is tökéletesen mûködik. Nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy megértsük, ez a XVIII. sz-ban óriási kihívást jelentett. A film hûen mutatja be a hajón szolgáló 'egyszerû' legénység és az õ irányításukra kinevezett tisztek világát.
A kronométer megszerkesztése nagyon fontos lett mind az ezzel foglalkozó órásoknak, hajómérnököknek, tengerészeknek, no meg a csillagászoknak. A politikai érdek akkor is fontos szerepet játszott az emberek életének fordulataiban. Az órakészítõ mester rádöbben, hogy munkájának sikere rengeteg emberéletet menthet meg. A XVIII. sz-i órakészítõ és a XX. sz-i restaurátor lelkét egy hasonló csodálat és elkötelezettség hatja át, amely nem az elismerésért áldoz fel szinte mindent, hanem a tökéletesség elérésének nemes törekvése a mozgató rugója.
Engem nagyon megfogott, ahogy a történet során egyre világosabbá vált, egy találmány önmagában nem válthatja meg a világot. Ahhoz a hatalom gyakorlóinak jóváhagyása kell, a legfõbb politikai és üzleti érdekek sem sérülhetnek. De ezen túlmenõen, egyéni sorsok, a megértés és segítõkészség nagyban befolyásolhatják egy eszköz sikerét vagy kudarcát. Végsõ soron a feltaláló, és a restaurátor, személyisége is alakíthatja a találmányt. Ennek a jelentõségét nem befolyásolja az, hogy utólag mi történik az eszközzel, vagy hogy mennyire ünneplik avagy elfeledik az alkotóját.