Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az univerzum, ahogy Stephen Hawking látja / Stephen Hawking Univerzuma

Genre: ismeretterjesztő filmsorozat
Released: 2018-04-22T02:56:42+0200
Rating: 9.7

ismeretterjesztő filmsorozat, 1. rész, 45 perc

Értékelés:

63 szavazatból

Szerinted?

114 hozzászólás

+ 2 kép

Értékelés:

63 szavazatból

Szerinted?

114 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: Stephen Hawking 20 évesen szerzett dokori fokozatot a Cambridge-i Egyetemen. Súlyos betegsége ellenére évtizedek óta próbálja meg egyesíteni a fizika két hatalmas területét: a makroszkópikus testek Einstein-i relativitáselméletét és a mikroszkópos testek kvantumelméletét. Szeretné megalkotni a mindenség elméletét, ami az univerzum születésére adna választ. Az első részben szó lesz a fekete lyukakról és a szingularitásról.

A műsor ismertetése: Stephen Hawking ámulatba ejtő kozmikus tudományos meséje, ahol a korlátokat nem ismerő briliáns elme a számítógépes csúcstechnológia segítségével varázsolja elénk a Világegyetem határtalan nagyságát, és a négy epizódon keresztül veszi górcső alá a mindnyájunkat érdeklő, de mindmáig megválaszolatlan kérdéseket: Egyedül vagyunk-e a Világegyetemben? Van-e esélyünk időutazókká lenni? És hogyan is keletkezett Világmindenség?

Évadok:

Stáblista

Alkotók

rendező: Stephen Hawking

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Amit a köznyelv véletlennek nevez, az valójában szinkronicitás.

"A szinkronicitás nem csak „véletlen” egybeesést jelent, hanem különös jelentéssel is bír annak számára, akivel ez az esemény történik. Ezeknek a különleges véletleneknek csak az azt átélő ember számára van jelentőségük, és nagyon szubjektívek. Jung hangoztatta, hogy a szinkronicitás a világmindenség működési elve, amely független az ok-okozati összefüggésektől: olyan törvény, melynek működése az embert a tudatosság kiteljesedése felé segíti.

Nem sok olyan ember él, aki életére visszatekintve észre ne venné a véletlenszerű események sorozatát, amelyek jelenlegi életpályájára, házastársához, barátaihoz és egyéb kapcsolataihoz vezették, amelyek megteremtették élete jelenlegi alapjait. Sokkal nehezebb olyankor észrevenni ezeket az életeseményeket, amikor megtörténnek. A szinkronisztikus események mindig személyesek, ezért a személy csak maga jöhet rá, hogy milyen üzenetet hordoznak. Elsősorban arra használhatjuk az egybeeséseket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a jó úton haladunk, és jókor, jó helyen vagyunk az életben.

A véletlen beleavatkozik az életünkbe, összezavarja azt, felborítja a terveinket, váratlan fordulatokat, sorscsapásokat és csodálatos találkozásokat idéz elő. A szinkronicitás lehetőséget kínál arra, hogy eltűnődjünk az élet értelmén. Ha figyelemre méltó eseményekkel találkozunk, akkor rákérdezünk a jelentőségükre, és a külső világ történéseit saját belső világunk folyamataival összekapcsolva segítségre lelhetünk. Valami olyasmi történik velünk, amit először nem tudunk hová tenni.

Ha azonban nyitottak vagyunk, akkor a véletlenek ráirányítják a figyelmünket olyasmikre, amiket addig nem vettünk észre. A szinkronicitást ebben az értelemben értelmezhetjük a külvilágból érkező segítségként a fejlődésünkhöz. Ha bizonyos témák sorozatosan felbukkannak az életünkben, keresni fogjuk az értelmüket. Ilyenkor az a feladatunk, hogy megértsük életünk történéseit, és besoroljuk őket életünk folyamatába.

A szinkronicitások gyakrabban történnek olyan emberekkel, akik pszichospirituális átalakuláson mennek át, és újjászületve más értékrendszer szerint kezdenek élni, kevesebb erőfeszítéssel, intenzívebben és nagyobb örömmel tudnak a jelenben élni." /Szerző: Bende Katalin tanácsadó szakpszichológus, forrás: A tudat forradalma c. könyv (szerk.László E.), edesviz.hu, harmonet.hu, meot.hu, tgy-magazin.hu/

Válasz

Azt mutatták ki, hogy az égistestek egyre nagyobb sebességgel távolodnak egymástól, amiarra a következtetésre vezet, hogy a tér egyre nagyobb sebességgel tágul. A párhuzamos univerzumok, nem zárják ki azt, hogy egymástól elég távol több ösrobbanás is lehetett. Ha ez valóban így van, akkor egy idõ után ezeknek az univerzumoknak egyre közelebb kell kerülniük egymáshoz. Amikor két univerzum fekete anyaga ütközik, akkor lehetséges azon a hely egy újabb õsrobbanás. A térnek mi jelenleg 3 dimenzióják érzékeljük, mert az érzékszerveink erre fejlõdtek ki. Amerikában végeztek kisérletet a mezei fehér egerekkel, amikor egy olyan tálba rakták õket, aminek a pereme visszahajlott. Az egerek mindíg megpróbáltak felmászni a tányér peremén, de a visszahajtó peremrõl mindíg visszaesztek az edénybe, mert ezeknek az egereknek csak a tér 2 dimenzóját érkelni tudó érzékszerveik vannak.

Válasz

Kedves Kecsu!
A fény sebességét és a tér tágulását -szerintem- összekeverted. Gondolj a térre mint egy lufira. A léggömbön belül a fény sebessége korlátozott, de a lufi tágulási sebessége nem korlátozott. A tér maximális tágulási sebességét ma még nem ismerjük.

Válasz

Lehet, hogy nem ennyi volt, de semmi nyoma, hogy más lett volna.

Válasz

Ha jelentõsen eltértek volna a fizikai állandók, akkor annak lenne nyoma, úgyhogy nagy valószínûséggel nem így volt.

Válasz

A fénysebességet információhordozó nem érheti el. A téridõ nem ilyen.

Válasz

Gondolom ez a korlát csak a meglévõ téridõben való haladásra érvényes. Arról nem szól a fáma, hogy maga a téridõ nem terjedhet gyorsabban. Meg aztán a fénysebesség most ennyi, a korai Univerzumban nem biztos, hogy ennyi volt.

Válasz

Azt mondta akkor még nem volt se fény se idõ,sötétség volt.

Válasz

mintha azt olvastam volna, hogy lehet gyorsabban haladni a fénynél, csak a fénysebességet elérni és átlépni átlépni nem lehet.
Egyébként azt gondolják, hogy az õsrobbanást követõ igen rövid idõben nem egészen úgy mûködtek a fizikai törvények, mint ma. (Gondold meg a "semmiben" kellett terjednie az anyagnak)

Válasz

Azt mondja, hogy amikor az univerzum keletkezett, és elérte az elsõ 100 másodpercet, akkor több milliárd fényévre tágult. Hogy is van akkor a legnagyobb sebességgel? 300 000 km/s-al? Mégis csak van nagyobb sebesség, mint a fény? Pedig nincs. Vagy mégis? Állítólag a fénysebesség a tudomány bebetonozott mértékegysége.

Válasz

Összes hozzászólás