Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Humans

angol-amerikai drámasorozat, II / 6. rész, 42 perc, 2016

Értékelés:

40 szavazatból
Szerinted?
14 hozzászólás

Értékelés:

40 szavazatból
Szerinted?
14 hozzászólás

A műsor ismertetése: A Humans világában a mesterséges intelligenciájú teremtmények a társadalom részévé váltak. Az a feladatuk, hogy engedelmesen segítsék, és védjék az embereket. De mi történik, amikor szabad akarattal ruházzuk fel őket, és megkapják a jogot, hogy öntudatra ébredjenek? Egy kérdés lesz a drama fő mozgatója: kinek áll jogában eldönteni, hogy mit jelen élni, "életben lenni"? A világ, amelyben élünk, kezd egyre ijesztőbbé válni...

Évadok:

Stáblista

Szereplők

Gemma Chan profilképe Gemma Chan
Mia / Anita
Carrie-Anne Moss profilképe Carrie-Anne Moss
Dr. Athena Morrow
Katherine Parkinson profilképe Katherine Parkinson
Laura Hawkins
Lucy Carless
Mattie Hawkins
Tom Goodman-Hill
Joe Hawkins
William Hurt profilképe William Hurt
Dr. George Millican
Colin Morgan profilképe Colin Morgan
Leo
Neil Maskell
Pete Drummond
Rebecca Front profilképe Rebecca Front
Vera
Theo Stevenson
Toby Hawkins
Danny Webb
Hobb
Pixie Davies
Sophie Hawkins

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Jönnek a robotok!

Milyen lehet a gép és ember közötti szex? Milyen lehet meghekkelni egy robotot, vagy fenékbe...

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
films70 2018 dec. 11. - 01:51:35
"Egyrészt a GPU-k nemcsak lebegőpontos műveleteket tudnak végrehajtani, csak abban mérik a teljesítményüket, mert grafikus feladatokhoz az a legfontosabb."
Ez így nem pontos, csak a poligonos 3D-hez fontos a lebegőpontos számítás, pl. voxel engine-t nem is lehet GPU-n futtatni.

"Biztos hallottál már az OpenCL, CUDA és egyéb GPU programozási módokról, amivel GPU-ra lehet írni (nem csak grafikai) programokat."
Persze, van pár API, amivel meg lehet szólítani a GPU-t. De ez nem érv semmire, ettől még a hardware marad, annak behatárolt lehetőségeivel. Ezért nem dobták még ki a PC architektúrát és használnak CPU/RAM helyett egy videokártyát mindenre.

"Nem ez az oka, hanem az egyszerűsített, illetve a grafikára kihegyezett utasításkészlet miatt nem használható minden feladatra, de jóval többre, mint állítod."
Kevered az ok-okozatot. Nem azért _NEM_ használható széleskörűen, mert a grafikai megjelenítésre korlátozott az utasításkészlete, hanem azért korlátozott, mert egy célhardware, amit grafikai megjelenítésre terveztek.

Egyébként leegyszerűsítve: a masszívan párhuzamosítható feladatokban teljesít jól egy GPU, pl. videovágásra, kriptobányászatra tökéletes, de közel sem olyan széleskörűen használható, mint egy CPU.
Válasz
Lex Ikon 2018 nov. 27. - 15:50:47 Előzmény rfalcon
Egyrészt a GPU-k nemcsak lebegőpontos műveleteket tudnak végrehajtani, csak abban mérik a teljesítményüket, mert grafikus feladatokhoz az a legfontosabb.
"Ha más jellegű számításra/műveletvégzésre van szükség, nem sokat ér a GPU."
Ez hülyeség. Biztos hallottál már az OpenCL, CUDA és egyéb GPU programozási módokról, amivel GPU-ra lehet írni (nem csak grafikai) programokat.
"Ez az oka annak, hogy vannak területek, ahol kiválóan használhatóak,de számost területen nem sok hasznuk van."
Nem ez az oka, hanem az egyszerűsített, illetve a grafikára kihegyezett utasításkészlet miatt nem használható minden feladatra, de jóval többre, mint állítod. Pl. pont MI-re, ami számításigényes, használják most is.
Válasz
rfalcon 2018 nov. 27. - 15:05:38 Előzmény Lex Ikon
Bocs, de ez így nem teljesen igaz, amit leírtál. A GPU és a köré épített videokártyák a lebegőpontos számítások gyors elvégzésére lettek megalkotva, a mérésükre bevezetett mértékegység is ezt jelenti: FLoating point Operations Per Second (FLOPS, vagyis másodpercenként végrehajtott lebegőpontos számítás). Ha más jellegű számításra/műveletvégzésre van szükség, nem sokat ér a GPU. Ez az oka annak, hogy vannak területek, ahol kiválóan használhatóak,de számost területen nem sok hasznuk van.
Válasz
Lex Ikon 2018 okt. 18. - 23:07:31 Előzmény caravelle
Ha nagy számításigényes műveleteket végző gépre van szükség olcsón, akkor nem CPU-val oldják meg, hanem GPU-val lásd kriptovaluták bányászása (ezért drágák a VGA kártyák).
Egy korszerű GPU-ban több ezer processzor mag van. Pl. NVIDIA Volta architektúra (110 TFLOPs):
https://www.nvidia.com/en-us/titan/titan-v/
És ez csak egy chip.
De nézhetjük az NVIDIA DGX-2-t is, ami 2 PFLOPs-ot tud:
https://www.nextbigfuture.com/2018/03/nvidia-dgx-2-is-2-petaflop-ai-supercomputer-for-399000.html
A másik dolog, hogy nem biztos, hogy pont akkora számítási kapacitás kell egy androidhoz (MI-hez), mint amekkorát a filmben mondtak. A filmekben mindig akkorát mondanak, ami Wow hatást vált ki az adott kor emberéből. 10 év múlva többet fognak mondani. ;)
Egy tabletbe minek raknának akkora (drága) teljesítményt, ha a netezéshez nem szükséges?
Válasz
svejk 2018 júl. 18. - 15:17:04
Már a 3. évad 8. epizódját is bemutatták, de mikor fogják nálunk?
Válasz
caravelle 2017 okt. 15. - 15:17:23
SPOILER ON
Két megjegyzés:
Anita processzorának teljesítménye elmondása szerint max. 27,39 petaflops. Ez nagyságrendileg – ha jól számoltam – 1 millió darab átlagosnak mondható processzor, illetve egy modern, több száz szekrényt elfoglaló, több megawatt fogyasztású, és több millió dollárba kerülõ szuperszámítógép teljesítményének felel meg. Viszont mezei iPad-ot meg Surface-t használnak böngészni, és többnyire emberek vezetik az autókat.
Egy android ára kb. 20.000 font (kb. 7.000.000 ft). Ehhez képest szinte mindenkinek van, többnyire nevetséges apró feladatokra, cselédnek, a pár éves darabokat le kell cserélni, és az egészségügyi minisztérium is rendelt fél milliót, ha jól emlékszem... jól el vannak eresztve.
Amúgy érdekes sorozat, tetszik.
SPOILER OFF
Válasz
Schrader 2016 márc. 04. - 16:32:29
Spoileres!

Megnéztem mindkettõt.A svéd sorozat lebilincselõ volt, érthetõ, és látványos.A család szerethetõ, és logikusan cselekvõ emberekbõl állt, nekem még az anya hirtelen pálfordulása is emészthetõ volt.A robotok érdekesek, és látványosak, és a gyermekét elvesztõ tudós apa kétségbeesett tettei is érdekfeszítõen szõtték át a sorozatot.
A mellékszálak is jól illeszkedtek az egészbe.
Az amerikaiak természetesen átírták, túlbonyolították az egészet, telerakták felesleges erõszakos, és szexuális tartalmú jelenetekkel, amiktõl unalmas, és nehezen követhetõ lett az egész.
A család minden tagja idegesítõ, és unalmas lett, a fõ szál érthetetlenné vált az ötödik rész körül.És persze a "megcsaltál takarodj " dráma újabb szenvedéstörténete...
Válasz
8/10
olzoli 2015 dec. 28. - 02:08:35 8/10
A Svéd eredeti picit jobban bejön. Van egy varázsa (tv-ben ritkán látott) a Svéd környezetnek. De ez a remake is 10/8 eddig. És nem azért mert nem érne 10/9-et, csak éppen az eredeti volt 10/9 nálam.
Itt a karaktereket nem lehet olyan könnyen elfogadni, szeretni stb., mert túl Europai. Mindenkinek ajánlom, mert nem az a megszokott SciFi sablont hozza, amit már mindenhol ununk. De az Akta Manniskor még jobb.
Válasz
10/10
barry1 2015 nov. 01. - 14:13:13 10/10
Ez a film az Akta Manniskor ( Real Humans - Az új generáció) címû nagysikerû svéd sorozat remake-je.
Az eredeti nagyon jó volt . 2 évad ment le az AXN Blackon Itt a karakterek és a nevek is ugyanazok: Anita , Odi stb...A forgatókönyviró ( Lars Lundström) is ugyanaz. Annak idején véletlenül taléltam rá ( a mindig ,mindent lefikázó Magyar Narancs kritikusa is el volt ájulva a sorozattól, JOGOSAN!!!). Persze ,hogy mesefilm ( egyenlõre.......) , de nagyon sok igazságot mond el. Mindenkinek tudom ajánlani!!!!
Ja...., és Gemma Chan ( Anita) jó csaj......
Válasz
feketevipera 2015 okt. 31. - 20:42:02
Az elsõ epizód számomra kissé furcsa volt, már az elején megkavartak mindent, megpróbálták "misztikussá" tenni ezzel a "nem tudjuk, hogy ki kicsoda, felbukkannak mindenféle emberkék, akikrõl nem tudjuk, miért lesznek fontosak/érdekesek, miért üldözik azokat a bizonyos szereplõket" dologgal, szerintem az elején túl sok szálat indítottak el, viszont nem biztos, hogy ezzel izgisebbé tették az egészet. Alapvetõen jó az ötlet, a filmben felvetett problémák is, bár én úgy látom, a sorozatban az embereknek nem az elfoglaltságuk, hanem a lustaságuk miatt van szükségük androidokra. Hiszen pl. a családban sem esett volna le senkinek sem a kezérõl az aranygyûrû, ha mondjuk a cipõket a helyükre pakolta volna, nem pedig tableteznek vagy légpuskával lövöldöznek. Nem tudom, a készítõk részérõl mindez tudatos társadalomkritika volt-e, mindenesetre én úgy éreztem, hogy inkább az emberek hanyagsága és lustasága volt az androidok háznál tartásának egyik fõ oka. A másik fõ összetevõ éppen a William Hurt által játszott faszi esetében látható, nála ugyanis az állam avatkozik be a polgár életébe az androidokkal, az egészségügy rendel ki a segítségére (?) ilyen lényeket. A legérdekesebb azonban kétségtelenül az a kérdés, hogy vajon az ember teremtette androidok elérhetnek-e olyan fejlettséget, hogy intelligenssé váljanak, és átvehetik-e az uralmat a megalkotóik fölött. Érzésem szerint mindez a magát sokszor Istennek képzelõ embert illetõ bírálat, bár ma még talán kevésbé tûnik égetõen fontosnak. Mindenesetre majd megnézem még a második részt, aztán eldöntöm, hogy fogom-e folytatni, az elsõ rész felemás érzéseket keltett bennem.
Válasz
Összes hozzászólás