Az aktuális rész ismertetője: "Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal mintegy polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak" - ez az emancipációs törvény első paragrafusa. Nemzet, identitás, modernitás - talán ezek a legfontosabb gondolatok, amelyek az ország - és ezen belül a magyar zsidók - életének legfőbb törekvéseit mozgatják. A zsidóságon belül is megtalálják a különböző nézetűek saját identitásukat - szétválnak az ortodox, a neológ és az úgynevezett statusque-ante. És felépül a három nézet 3 temploma, a Dohány utcai zsinagóga, a Rumbach utcai, valamint a Kazinczy utcai templom.
Az emancipációs törvényt 1867-ben fogadta el a magyar országgyűlés. Az egyenjogúság, a szabad polgári eszme ideáját az 1882-1883-ban zajló tiszaeszlári per árnyékolta be.
A mai Zsidómúzeum helyén álló házban, a pesti zsidó negyedben nevelkedik a zsidó neoállam gondolatának szellemi atyja, Herzl Tivadar.

A műsor ismertetése: Dohány utca, Klauzál utca, Király utca, Erzsébet körút a Pesti Zsidó negyed. Budapest városának erről az érdekes, sokszínű negyedéről még nem készült film. Az ötrészes sorozat bő kétszáz év tablója, amely magában foglalja Magyarország és a főváros zsidóságának történetét. Házak, udvarok, kávéházak, valaha élt mesteremberek, kereskedők, rabbik, a vészkorszak alatti gettó életének epizódjai - a nagy templomok reprezentatív emlékei mesélnek az itt élő emberek életéről, a negyed keletkezéséről, virágzásáról, drámáiról, s jövőbeli sorsáról.