Az aktuális rész ismertetője: A reformkor költőinek csak papírra és ceruzára volt szükségük, hogy a népköltészet legszebb darabjait lejegyezzék. A népzenegyűjtőknek (Kodálynak, Bartóknak és másoknak) már rendelkezésére állt a hangrögzítés eszköze, a fonográf. Az első filmes néptáncgyűjtésre Magyarországon az 1930-as években került sor. Gönyey Sándor az első táncfelvételeket még rugós 16 milliméteres kamerával készítette saját költségén. Ez a 108 rövid néprajzi felvétel hatalmas vállalkozás volt. Ezek között azonban még csak néhány percnyi volt a néptánc. Az első néptánc felvételt 1927-ben normál filmre készítette. A tiszapolgári csapásolást vette filmre Gönyey. A kézzel forgatható kamerát a fotográfus Balogh Rudolftól kapta kölcsön. 40 méter filmet használt fel, ez körülbelül másfél perc, ez az ős film később a Néprajzi Múzeum birtokába került, de az idők során elkallódott.
A műsor ismertetése: A Magyar Elsők olyan emberekről, dolgokról, eseményekről szól, amelyekre igazán büszkék lehetünk itthon és külföldön egyaránt.
Hozzászólások