Az aktuális rész ismertetője: Az élő legendákat a 16 éves Takács András ültette be az iskolapadba, hogy szembesítse őket ifjúkori álmaikkal. Az Ifjúsági Sajtódíjjal kitüntetett középiskolás riporter kérdéseire soha nem hallott történeteket meséltek el a tanteremben a kamerák előtt. A kamerák mögött szintén diákok álltak: a felvételeket a Közgazdasági Politechnikum (ebben a gimnáziumban harmadikos most Takács András) videostúdiója készítette. A csöppet sem hétköznapi beszélgetések nemcsak portrét rajzolnak, hanem egy varázslatos világba röpítik a nézőt, ahol a még tiszta és naiv fiatalság találkozik a bölcs és sokat megélt nagyságokkal. Jancsó Miklós filmjeinek jó részét egy hét alatt nézte végig a fiatalember. Hogy mindent nem értett bennük, az egészen bizonyos. Mindenesetre, amit csak mert, megkérdezett a korszakalkotó filmrendezőtől, aki talán még Szepesi Györgynél is többet anekdotázik. A bölcs filmes pedig a fiatalember valamennyi kérdésére válaszolt. Egyebek mellett toleranciáról, szabadságról, lelkiismeretről.

A műsor ismertetése: A kereskedelmi televíziózás megjelenése magával hozta a médiában dolgozó szakember gárda hihetetlen felhígulását. Riporterek helyett nap mint nap "társalkodónőkkel" találkozunk, akik gátlás nélkül ismétlik ugyanazokat az ostoba kérdéseket. Ebben a szituációban különösen érdekes, hogy egy 16 éves fiú, a Közgazdasági Politechnikum amatőr videostúdiójában a magyar média élő legendáival Szepesi Györggyel, Vitray Tamással és Jancsó Miklóssal izgalmas, érdekes, mély beszélgetést készít. Talán mert a kérdezettek úgy érzik játék az egész, nincs tétje, őszintébben nyilatkoznak meg mint bármikor. Példaértékű az is, ahogy a valóban legendás mesterek komolyan veszik a még gyerek "kollégát".