Az aktuális rész ismertetője: A rendszerváltást követően Magyarországhoz hasonlóan jórészt tönkrementek, leálltak azok a nehézipari, bányászati, építőipari vállalatok, amelyek a romák megélhetését biztosították. A romák döntő tömegei vesztették el tartósan munkájukat, jövedelmüket, létalapjukat, miközben a nem cigányoknak csak egy tizedét érte ilyen sors. Csehszlovákia kettéválása után sok roma került vissza a cseh részről is, mivel évtizedes ott élése után sem kaphatott állampolgárságot és így Szlovákiába került létalap, lakás, megélhetés nélkül. A korábbi ipari munkás lakótelepek gettósodtak, slumosodtak, lakóik elvesztett jövedelméből nem lettek fizethetők a közművek, az elszegényedő önkormányzatok nem szállították el a szemetet, kikapcsolták az áram- és vízszolgáltatást. A betongettók, falusi szegénytelepek eleven válsággócokká váltak. Az elmúlt időszakban fallal kerítették el Kelet-Szlovákia több falujában a roma lakókörnyezeteket. Az okokat és a társadalmi-gazdasági feszültségek mozgatórugóit elemezi Mundi Romani sorozatunk következő epizódja.

A műsor ismertetése: A Duna Televízió kisebbségi műsorkínálatának egy újabb színes példája a sorozat, amely Európa legnagyobb kisebbségének mindennapjaiba enged bepillantást. A romák több mint hétszáz éve élnek Európában, mégis nagyon keveset tudunk róluk. De hiszen számos romákról készített hír- és filmanyag áll már a rendelkezésünkre - mondhatják, ám a palettát tovább kell színesíteni. A Mundi Romani sorozat már kiindulópontjában is eltér a korábbiaktól: a roma filmkészítő segítségével belülről ismerjük meg egy sokszínű európai kisebbség mindennapjait. A filmek a modern roma európai élet egy-egy szeletét mutatják be, a felemelkedésért harcoló roma csoportok és szervezetek működéséről szerzünk tudomást. Globalizált világunk egyre stimulálja az elszigetelt csoportok közötti eszmecserét. Miben hasonlítanak a romák Franciaországban, Macedóniában, Finnországban, az USA-ban, vagy éppen Szíriában? Egyáltalán hasonlítanak-e egymáshoz? Most mindezt megtudhatjuk.