Az aktuális rész ismertetője: A hatodik rész bemutatja a Pharrajimos utóhatásait a romák sorsára, talpra állási kísérleteiket, integrálódási törekvéseik folyamatát a nyugati államokban, a roma önszerveződési és emancipációs mozgalmak létrejöttét, történéseit. A Szovjetunió elnyomó intézkedéseit és ezek hatását, történéseit a csatlós államokban, illetve a századvég társadalmi és politikai válságának hatásait a roma közösségekre. Magyarországon a fasizmus sokkjából történő kikerülés környezeti akadályait, a társadalmi igazságtételből, földosztásból a romák kimaradását, a Rákosi korszak elnyomó intézkedéseit, a romák szerepét az 56-os forradalomban, a hazai roma emancipációs mozgalom első hullámát, a "szocialista iparosítás" hatásainak eljutását a falvak szélére, a romák tömeges ingázó-segédmunkás életformaváltását, alacsony szintű, de létbiztonságot jelentő viszonyainak kialakulását, működését. A romák kényszerasszimilációját és társadalmi "felemelését" célzó pártállami törekvéseket. A roma emancipációs mozgalom második hullámának jelentkezését, folyamatait, eredményeit, majd a párt, belügyi és politikai szervek totális ellenőrzési eljárásait, szabályozásait, manipulációit. Megmutatjuk a rendszerváltás, valamint az azt kísérő gazdasági- és szerkezeti-válság hatását a romák társadalmi helyzetére, a demokratikus és kisebbségi jogok elérésének elvi lehetőségének jelentkezését és a hozzáférésükhöz rendelkezésre álló lehetőségek elégtelen voltát, az ezekért folyó emancipációs küzdelmeket.

A műsor ismertetése: A sorozat végigkíséri a romák történelmét az ázsiai kezdetektől napjainkig. A bemutatás módja többrétegű. Az alapot általában a narrátorok által elmondott történelmi, társadalomtörténeti, kulturális antropológiai jellegű ismeretterjesztő szöveg adja. Ennek illusztrálására mások által készített dokumentumfilmek és játékfilmek elemeit, részleteit használják, a folyamatokat érzékeltető történeti, tárgyi, néprajzi, stb. dokumentumok, műalkotások felvillantásával. Az így feldolgozásra került dokumentumok száma több ezer, melyeket levéltáraktól, könyvtárak gyűjteményeiből, múzeumoktól és saját anyagaikból kutattak fel, állítottak össze. A dokumentumfilm anyagokat (több mint száz) az MTV archívumától, külföldi és hazai gyűjteményektől kapták. A játékfilmes idézetek jogait a Magyar Filmarchívumtól, a MOKÉP-től és a forgalmazóktól vásárolták meg. Ezeken kívül néhány esetben a fellelt dokumentumokat, általunk készített játékfilmes eszközökkel mutatják be. Az aláfestő zenei anyag illeszkedik a korhoz, illetve a roma zenei kultúra sajátosságaihoz, sokszínűségéhez. A filmek vizuális látványa is általában több réteget mutat. Alapként leggyakrabban filmeket használnak (játék- és dokumentumfilm), erre jönnek "beúsztatással" a dokumentumok, képek, fotók, "mint diafilmes effektek".