A Duna, Európa gyöngyszeme / Tavasztól télig

Bakancslistához adom
Danube: Europe's Amazon / Forest, Flood and Frost
osztrák dokumentumfilm sorozat, 50 perc

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: A Duna minden pillanatban és minden méteren változik. Az aktuális időjárás, az érintett táj éghajlata, az aszályok és az áradást hozó esőzések hatalmas befolyással vannak az arculatára és a környezetében élő fajok életére, vándorlási, szaporodási, vadászati szokásaira. A sorozat második epizódja a Duna élővilágát tárja elénk, tájról tájra, évszakról évszakra.

A műsor ismertetése: Napóleon a Dunát az európai folyók királynőjének nevezte joggal, hisz nincs még egy folyam a kontinensen, mely kulturális, történelmi és földrajzi szempontból ennyire sokféle régiókat fűzne láncra. A Nat Geo Wild gyönyörű kétrészes minisorozata a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig kíséri a folyót, az általa érintett természeti és kulturális kincseket megkapó felvételeken elénk tárva.

Romantikus folyópartok, háborítatlan természet. Hosszú szakaszokon ez fogadja a vándort a Duna mentén. A Nat Geo Wild gyönyörű mozgóképes portréja Európa második leghosszabb folyóját járja végig a forrástól a torkolatig, a természeti táj szépségén túl az ember és a természet, a civilizáció és a vadon közötti feszültséget is érzékletesen elénk tárva. Utunk során gátak és erőművek váltakoznak csodálatos, gazdag élővilágú holtágakkal és galériaerdőkkel, és olyan híres nagyvárosokat érintünk, mint Bécs, Pozsony vagy épp Budapest. Délebbre, Szerbia és Románia határvidékén a bal parton a Déli-Kárpátok, jobb kéz felől pedig a Miroc-hegység vonulatai magasodnak felénk, és ezzel beléptünk a Vaskapu lenyűgöző, Jókai Mór által is megénekelt legendás szorosrendszerébe, mely több mint 130 kilométer hosszan kíséri a folyót. Utazásunk a Fekete-tenger mellékén, Európa legnagyobb érintetlen deltájában végződik, melynek kibogozhatatlan folyóágai és végtelenbe nyúló nádrengetegei pelikánok, kormoránok, rétisasok és kanalas gémek számára szolgálnak mesébe illő szépségű élőhelyül.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
Vanek úr 2016 jún. 25. - 13:56:36 Előzmény versenyszellem
Nem a kezdõpontját jelölték ott ki - vagy nem 'úgy' értették a kezdõpontot. Minden folyónál a torkolatánál van a 0 fkm (folyamkilométer) pont, és 'felfelé' van a számozás. Például a Bodrognak Tokajnál van a 0 fkm-es pontja, és felfelé növekszik. Hogy miért így van kialakítva minden folyónál? Valószínûsítem, hogy a folyami közlekedésnek is van hozzá köze (könnyebb a torkolattól számolni, mint a hajókkal soha nem járt forrástól), meg annak is, hogy ha nincs egyértelmû forrás (mint akár a Dunánál, akár a Tiszánál is él ez a dolog), akkor érdemesebb a biztosabb torkolatot megjelölni.
versenyszellem 2013 szept. 14. - 22:32:00 Előzmény fhajnalkarita
Nyilván mindenki tudja, hogy a fekete erdõbõl ered, de a kezdõpontját ettõl függetlenül valamiért a torkolatánál található kijelölt pontnál állaították meg!
fhajnalkarita 2013 aug. 06. - 22:57:22 Előzmény feketevipera
Tudod honnan ered a Duna?

.
.
.
.

A történelmi források ugyan nem egyeznek meg teljesen abban, hogy mit is tekintsenek a Duna valódi forrásának. A Duna ugyanis nem Dunaként ered, hanem két kis patak, a Breg és a Brigach egyesülésével jön létre. A Breg, mint a Duna fõ táplálója Furtwangennél ered, kb. 2 km-re Donaueschingentõl. Az ottaniak természetesen Furtwangent tekintik a Duna forrásának. Donaueschingeniek pedig saját településüket, mert itt egyesül a két patak és innentõl hívják Dunának. Ezt egy szép emlékmû építésével nyomatékosították is.
.
.
.
.
.
fhajnalkarita 2013 aug. 06. - 22:41:31 Előzmény feketevipera
A tenger az a végállomás, nem a kezdõpont!
feketevipera 2013 jún. 29. - 20:55:21
Õszintén szólva nem hittem volna, hogy ezt a sokszor, sokféleképpen feldolgozott témát még mindig úgy meg lehet tárgyalni, hogy érdekes legyen, és hogy valami újat is hozzon. Kellemesen csalódtam ebben a természetfilmben, jómagam sok új információt szereztem belõle (pl. hogy a Duna "kezdõpontját" nem a Fekete-erdõben jelölték ki, hanem egy fekete-tengeri világítótoronynál). Külön pozitívum a látványosság: a lélegzetelállító tájak, az állatok és a növények bemutatása stb. Azt hiszem, rengeteg dologról mesélhettek volna még a készítõk, és még néhány részt hozzácsaphattak volna a filmhez, talán még akkor sem merítették volna ki teljesen a témát. Érthetõ az az igyekezetük, hogy sokszínûvé varázsolják a mûsort, de szívesen vettem volna, ha részletesebben beszélnek egy-két dologról, akár tematikusan is (mondjuk az ökoszisztémák, néhány jellegzetes növény- vagy állatfaj, az emberi tevékenység hatása stb.). Mindezek ellenére is színvonalas, érdekes természetfilm ez, érdemes megnézni, azt hiszem, mi, közép-európaiak is büszkék lehetünk, hogy ilyen alkotásokra vagyunk képesek.