Az aktuális rész ismertetője: - "Engem nem kényeztettek el életem egyik időszakában sem" - gyökerek, szülők, életút
Szurmainé Silkó Mária monográfus Tasi Géza

- "Ő volt az a kortárs író, aki a Nobel-díj méltó várományosa lehetett volna."
Kabdebó fogalmazta meg azt a szöveget a '90-es évek végén, amely alapján Szabó Magdát Nobel-díjra terjesztették fel.
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Lackfi János költő

- "Amikor a tudás és műveltség még hozzátartozott a jó modorhoz."
Háy János író, Szabó T. Anna költő

- La ballata di Iza - Szabó Magda-regények olasz nyelven
Szabó Magda Pilátus című regényének olasz nyelvű kiadása megkapta az Anfora Centroeuropea nevű díjat. A díjat az írónő képviselője vette át a Római Magyar Akadémián Alain Lepointe-től, az Anfora Kiadó igazgatójától, a zsűri és a kiadók képviselőinek jelenlétében.
Alain Lapointe, az Anfora Kiadó igazgatója

- "Két egyház bűvöletében nőttem fel." - irodalom és református identitás
Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták.
Bölcskei Gusztáv a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke

- "Az irodalom mint valami belső, családi ügy..."
Esterházy Péter író

- Szabó Magda regények filmen, színpadon
Egyik legnépszerűbb alkotása, az 1977-es Régimódi történet családregény, Szabó Magda édesanyja és családja története, de dokumentumregény, visszaemlékezés, korrajz és lélektani regény is. Első színpadi változatát a Madách Színházban mutatták be Sulyok Máriával a főszerepben
Egri Kati színművész, Bereményi Géza filmrendező

- Holtig haza - Szabó Magda-portréfilm
Filep Tibor, rendezővel

A műsor ismertetése: Két óra művészekkel, rangos közéleti személyiségekkel és eddig kevésbé ismert, kiművelt emberfőkkel.