Az aktuális rész ismertetője: Kunt Ernő negyvenhat éves korában meghalt, pedig folyamatosan a teljes életet élte és tanította a maga létrehozta intézményben, Miskolcon. Antropológus volt, de nem szobatudós. Néha rajzolt is, olykor verset írt és sokat fényképezett. Szerény volt, mert nagy tudású volt. Űr maradt utána, amire ez a kollégái, tanítványai által készített film is figyelmeztet.

A műsor ismertetése: 1994-ben, 46 esztendősen hunyt el Kunt Ernő, a hazai antropológia egyik első, iskolaalapító mestere. Kultúrakutatóként azt vallotta, hogy saját magunk, a mellettünk élő mások, illetve az idegenek megismerése olyan komplex feladat, amely sok tudomány módszerét kell hogy ötvözze. Elismert néprajzkutatóként, pszichológusként, thanatológusként irányult a figyelme a vizuális antropológia felé. Arra törekedett, hogy más kultúrák kutatásával jobban megismerhessük saját magunkat. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált és filmezett. Munkásságát számos, alapműnek minősülő könyv, fotósorozat, film, s a Miskolci Egyetemen általa alapított és létrehozott iskola, a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet jelzi.

A film különféle jellegű és minőségű, túlnyomórészt amatőr filmkészítők által rögzített töredékekből tevődik össze.