Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Nótárius
ápr. 12. 00:52:51
Simonyi Imre József Attila-díjas költő:
(Simonyifalva 1920. – Gyula, 1994.)
Fohász
Ameddig élek
ne gondolkodjatok helyettem -
ameddig élek
hagyjatok szabadon tévednem -
Valamint életemben hagytatok elesetten:
ha meghalok hagyjatok temetetlen
míg benő a fű
elmos a zápor
felszárít a szél
És azután se gondoljatok velem -
Amiként lassan elfeled benneteket is
a bennem borzongó emlékezet -
Felnézek az égre minden áldott este,
Keresem az Istent, mert beszédünk lenne.
Nehéz szívvel várok csöndben a soromra,
Tudom odafönn is rengeteg a dolga.
És csak halkan mondom az ég csillagának;
Szólhatna egy jó szót az Úr angyalának,
Hogy a Jó Istennek súgja oda csendben :
Uram ! A világgal valami nincs rendben!
Hallgassa meg imám, más kérésem nincsen,
Segítsen mi rajtunk, hiszen Ő az Isten.
Ember az embernek farkasa lett régen,
Gyűlölet vert tanyát sok ember szívében.
Rengeteg a földön
a hontalan, árva,
Uram, ez a világ saját sírját ássa!
Túl sok már a fájó, bús könny a szemekben.
Uram ! A világgal nincs valami rendben!
Anya a gyermekét sorsára hagyja,
Pénzért az ember
a lelkét is eladja.
Háborúk zajában ártatlanok halnak.
Jól tudom Uram,
Te nem így akartad.
Nagyon nagy a bűnünk, amit meg kell bánnunk,
Bocsásd meg, úgy kérlek, minden gonoszságunk!
Könyörögve száll fel fohászom az égbe:
Uram! A világnak Tenélküled vége!
Somogyi Zsolt: Mindenkinek megvan a maga keresztje......
Hogyha úgy érzed, hogy rossz hozzád az élet,
Mert a boldogságról nem mond szép meséket.
Van, hogy másnak nyílnak néhanap a rózsák.
Nem kerülheti el senki sem a sorsát.
Bárhogy hull a könnyed, ne vedd a szívedre!
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Minden nagy bánatnál van egy nagyobb bánat,
Hiszen az embernek annyi minden fájhat.
El nem ért nagy álmok, elveszített társak,
Sebek, amelyek egy életen át fájnak.
Annyi minden csalhat könnyet a szemekbe,
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Túl leszel majd egyszer minden csalódáson.
Nem azért van a szív,hogy örökké fájjon.
Akármilyen hosszú, nem örök a tél se,
És a legszebb rózsák neked nyílnak végre.
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe:
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások