C.S. Lewis

Hazai protestáns és katolikus kiadók egyaránt foglalkoztak Lewisszal. A vallási témájú mûveibõl készült elsõ, a Szent István Társulatnál Viták és vallomások címmel megjelent válogatást Lukács László piarista szerzetes ültette magyarra. Ebben szerepel Az öröm vonzásában (Surprised by joy) c. írás, Lewis önéletrajza; melyben „az ír származású író elbeszéli” 1929 tavaszán történt „megtérését. A rendkívül racionálisan gondolkodó Lewis nem adta magát könyen: megküzdött a hitéért – elsõsorban önmagával” (Szigeti László). A Harmat Kiadónál az írás megjelent önálló kötetben is.

A BBC rádiósorozatához készült írásos jegyzeteibõl született meg a Mere Christianity (pontatlan magyar fordításban: Keresztény vagyok!) c. könyve.

Magyar kiadásban Csûrcsavar levelei címen jelent meg az az írása, mely a keresztény hitet alvilági szemszögbõl tárgyalja; benne a pokol egy idõs és tapasztalt „szakördöge” leveleiben tanácsokat ad fiatalabb unokaöccsének, hogy az miként próbálja elcsábítani egy hívõ lelkét az „ellenségtõl”, azaz Krisztustól.

A Harmat Kiadónál jelent meg Míg arcunk nem lesz c. regénye, mely valószínûleg az Ámor és Psziché-történet átdolgozása, melyben a képzeletbeli ország, Glóm királynõje, Orual visszaemlékezéseiben vádakkal eltelve fordul az istenekhez a gyász és szenvedés miatt, mígnem részt kap „színrõl színre látás beteljesítõ élményébõl”.

Közvetetten ide sorolható a Narnia krónikái 7 kötetes regényciklusa is, melynek elsõ részében (The Magician's Nephew; A varázsló unokaöccse) a Teremtést írja le, ahol Aslan, az oroszlán – János Apokalipszisében Júda oroszlánja –, hangjával megteremti a Fényt, az embert, az állatokat és a növényeket. Az errõl szóló szerzõi utószó a magyar kiadásokból kimaradt.
A Disney stúdió a közelmúltban dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. kötetet. (A kötet magyarul megjelent 1988-ban, K. Nagy Erzsébet fordításában, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény címmel, majd 2005-ben újból kiadták, új – a félrefordításokat javító és az 1988-as kiadásból kihagyott részeket is tartalmazó – fordításban).

Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította.

C.S.Lewis
született:1898.November.29 (Belfast,Írország)
meghalt:1963.November.22. (Oxford,Anglia)

Belfastban Írországban született (ma Észak-Írország), Albert James Lewis és Flora Augusta Hamilton Lewis gyermekeként 1898-ban. Volt egy három évvel idõsebb testvére, Warren Hamilton Lewis („Warnie”).

C. S. Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiúként, egyszerûen mert szerette ennek hangzását. Ettõl kezdve közeli barátai és családja e néven nevezte. Anyját 1908-ban elvesztette, ettõl kezdve különféle iskolákba küldték szerte Angliában. Egy évet a Malvern College-ban töltött, majd magánúton tanult tovább. Oxfordban háromszor ért el kiváló osztályzatot.

1913 körül elhagyta gyermeki keresztény hitét. 1929-ben ateistává vált: „In the Trinity Term of 1929 I gave in, and admitted that God was God, and knelt and prayed…” Végül 1931-ben tért vissza a kereszténységhez. Megtérését, melyben irodalomtörténészek szerint fontos szerepe volt J. R. R. Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetésnek, a Surprised by Joy (Az öröm vonzásában) címû munkájában e szavakkal írta le:

1929 húsvét utáni idõszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten.

1925–54 között a Magdalen College-ban mûködött mint végzett ösztöndíjas és tanulmányvezetõ tanár. 1954-ben Cambridge-ben lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora. Kritikusai kiváló és népszerû, tanítványaira nagy hatást gyakorló elõadóként és egyedülálló tehetséges keresztény íróként jellemezték, aki „kivételesen nagyszerû és logikus elmével és világos, élénk stílussal rendelkezett”.

A The Problem of Pain (A szenvedés problémája), a The Screwtape Letters (Csûrcsavar levelei), a Mere Christianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény vagyok!), a The Four Loves („A négy szeretet”, magyarul A szeretet négy arca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz) csak néhány nagy sikerû könyveibõl.

Emellett írt könyveket gyermekek számára, fantasyt (ezek közül a többkötetes regényciklus, a Narnia krónikái a legismertebb, amelynek elsõként megjelent, bár a történet idõrendisége szempontjából második kötetét utóbb megfilmesítették 2005-ben, majd 2008-ban ezt követte a sorozatban negyedikként megjelenõ kötet filmrevitele, jelenleg az utolsó amit filmvászonra vittek, az a 2010-ben elõször vetített A Hajnalvándor útja, mely az 5. kötet átdolgozása), tudományos-fantasztikus mûveket (Kozmosz-tetralógia, egy befejetlenül maradt negyedik résszel) és ezenkívül sok irodalmi-kritikai munkát. Mûvei emberek millióihoz jutottak el fordításokban.

1963. november 22-én halt meg oxfordi otthonában.

Egy nagyon jó író. Nálam 10/10.

szerintem C. S. Lewis mûvei mérföldekkel túlszárnyalják a Harry Potter könyveket és szerintem a két szerzõt és a két mûvet nem szabadna egy lapon említeni.

Én a Csûrcsavar leveleit szeretném elolvasni tõle, csak még nem jutottam el odáig