Az álruhás Mátyás királyt befogják a város népével együtt fát hordani, fát vágni a kolozsvári bíró udvarára. Közben kap jó néhányat a bikacsekkel a hátára is. Három darab fára felírja a nevét, s mikor néhány nap múlva királyi ruhában, kísérettel megjelenik, elszámoltatja a bírót, aki kegyelemért esedezik. A mesét a 17. század óta Heltai Gáspár Magyar Krónikájából ismerjük. Ennek nyomán a 19. században Benedek Elek és Tóth Béla is feldolgozta, a szájhagyományba a Magyar mese- és mondavilág, illetve a Magyar anekdotakincs, a különböző Mátyás-tréfákat tartalmazó gyűjtemények, kalendáriumok, iskolás könyvek közvetítésével került. A Békéscsabán élő és alkotó szerzőpáros - Szente Béla és Gulyás Levente - az ismert történetet meséli el Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról, sok humorral, a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, pergő ritmusú, kedves dalokkal. A történet érdekessége, hogy az igazságos Mátyás mellett megjeleníti Beatrix királyné alakját, szeretetteljes házastársi vetélkedést ajánl a bölcs király nejének az igazságosztás terén. Természetesen itt is csak "az igazság" és Mátyás győzhet. A pedagógusok kérésére az előadást kifejezetten óvodások és alsó tagozatos kisdiákok számára alakította át a Jókai Színház 55 perces előadássá.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások