Az előadás az Aradi Kamaraszínház és a Másik Produkció koprodukciója.
Kiss Csaba drámája 1997 óta már több bemutatót megért, többek között ő maga is megrendezte. A groteszk humort sem nélkülöző, modern dramaturgiába szőtt nyolc Csehov-elbeszélés – A fogadás, Ellenségek, Általános műveltség, Szerencse fia, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy, Regény nagybőgővel – a minden férfi álmát megtestesítő Nőről szól, aki, ahogyan azt a cím is jelzi, nem tűnik fel a színpadon. Alakja viszont kirajzolódik a három utazó színész, Gyabkin, Jura és Aljosa meseszerűen összefonódó történeteiből…
Csehovot a közönség a leheletfinom lélekrajzok, a fájdalmas őszi hangulatok, a kisiklott életek, és az eleve reménytelen elvágyódások írójaként ismeri, ám de létezik egy másik, egy „elvetemültebb” Csehov is: az anekdotaszerű, kaján, néha groteszkül kegyetlen novellák, vásott karcolatok szerzője. A De mi lett a nővel? férfimese nyolc ilyen rövid elbeszélés helyzeteire, motívumaira épül. A különös dramaturgiájú előadásban szerelmek és csalódások, kivégzések és foghúzások, öngyilkosságok és ellenvonatok kavarognak Irina Bikulina ártatlan, mégis felkavaróan buja, szenvedélyes alakja körül. A játék végén minden titokra fény derül – a legvégsőre is – és megelevenedik a férfivágy örök tárgya, az a bizonyos legendás Nő. Az emberi kapcsolatok olyan rétegei, ellentmondásai bontakoznak ki a történetben, melynek kulcskérdése: Tudunk-e szeretni? Hol a határ szeretet és birtoklási vágy között?
Az előadás története a Nő története. Azé a Nő-é, aki minden férfi szívében ott bujkál. Meg sem jelenik és mégis jelen van minden rezdülésben, minden hangban, érzékien, gyönyörűen, megfoghatatlanul, oroszos magyarsággal.
A három férfi, Jura, Aljosa és Gyabkin szerepében keresi a Nőt. Aki nincs. Aki mégis jelen van mindhárom férfi gondolataiban, emlékeiben, életében, a ragyogó szépségű Irina Bikulina, akit futólag mind ismertek és mind elszalasztottak. Keressük a nőt, akit egyre izgalmasabbnak látunk úgy, hogy valójában sosem pillanthatjuk meg.
Hozzászólások