Alig akadt a történelem folyamán olyan király, mint Mátyás, akiről a legendáriumban, mesékben, emlékezésekben és tényekben, ennyi pozitív és a mai embernek is tetsző történet maradt volna az emlékezetben. Még gyermekként királlyá választották. A róla szóló történeteknek bizonyosan oka is van, ami így szól: az igazságos Mátyás király. Azonban nem csak erről a tulajdonságáról vált híressé, hiszen fegyverforgatásban, haditudományokban is jeleskedett. Ezt bizonyítja, hogy 1477-ben vezéreit Ausztriába küldte s hadserege hetven várat és negyven várost foglalt el, s ahogyan a költő írta: „Nyögte Mátyás bús hadát // Bécsnek büszke vára” vagy akár Holubár vitézzel vívott személyes párbaja. Nem csak jóságos és igazságos, de kemény kezű király is volt. Ebben a meseoperában azonban nem a győztes csatáiról, háborúkról lesz szó. Tallér Zsófia zenéje és szövegkönyve két olyan történetet dolgoz fel, melyek igazságtételeinek sorába tartoznak. Mátyás, mivel köznemesi rangból származott, maga is tudta, hogy milyen visszaéléseket szokott a hivatalnokság és a nemesség elkövetni. Ezért titkos utazásokat tett, hogy erről bizonysága legyen. Ilyen titkos utazásainak egyik legérdekesebb története, a „Kolozsvári bíró” melyet Heltai Gáspár XVI-ik századi protestáns prédikátor, író tartott fenn az emlékezet számára. Ennek nyomán írta Tallér Zsófia a kolozsvári bíró esetének, előadásunk első felvonása egy részének szövegkönyvét. A második felvonás történetének furcsa címe van: Mátyás király lopni megy. A történet olyan kacifántos, mint maga a cím, - hogyan is képzelhető el, hogy Mátyás lopni megy? – de ebben a történetben bizony Mátyás életére törnek. A merénylet természetesen nem sikerül, s a bűnösök, ahogyan a mesékben, legendáriumban, - mivel azoknak igazságalapjuk van - általában történik, a bűnösök elnyerik büntetésüket. Ebben a mesében Mátyás nem hal meg. A valóságban viszont, mint mindenki aki megszületett, Mátyás Király is meghalt 1490 április 6-án. Az életét követő máig élő méltatása így szól: Meghalt Mátyás, oda az igazság”. A gyermeknek szóló, meseoperáknak fontos helye van a zenekultúrában. Nem csak azért, mert hozzásegíti a gyerekeket, az ifjúságot a zene nyelvén megfogalmazott, komponált történetekhez, hanem azért is mert azok jó része, - mint ahogy a „Mátyás király vándorúton„ - történelmi tényeken alapuló, és embert, morált, személyiséget formáló módon, a zene nyelvén szól a közönségéhez. Mátyás király április 6-án halt meg, 534 évvel ezelőtt. A mi bemutatónk napja 2024. április 6-a. Így emlékezünk az Igazságos Királyra több, kint fél évezred után. Tallér Zsófia sajnos 2021-ben, szintén áprilisban eltávozott. Az ő emlékét is ápolni szeretném azzal, hogy gyermekeknek szóló, Mátyás király vándorúton című operáját bemutatjuk. (Gulyás Dénes Kossuth-díjas)

Mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Bizonyára így van ez Mátyás királyunk esetében is, hiszen történelmi személyiséggé válni, csak küzdelmek árán lehet. Küzdelmeknek pedig nyertesei és vesztesi egyaránt vannak. A hiteles történelem erről szól Mátyás király esetében is. Emléke mégis megindítóan szép, olykor meseszerű, és ez nem lehet véletlen. Igazságos Mátyás király, - a történelembe és a népmesékbe így vonult be. Ezek felhasználásával komponált meseoperát Tallér Zsófia.

Az egyik történet Mátyás királyról és az embereket sanyargató kolozsvári bíróról szól, a másikban Mátyás király lopni megy. Mindkettő Mátyás legendájához hűen fejeződik be. Tallér Zsófia szövegkönyve használ népi és régies elemeket és mai nyelvezetet is. A kettő harmonikusan illeszkedik egymáshoz, akárcsak a zene szellemessége, mely hűen követi a figurák jellemét, a helyzet komolyságát és komikumát is.

Tallér Zsófia számos színpadi művet komponált. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15.000 néző láthatta. Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért „Az év gyermekalbuma” kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat vehetett át.

A Pécsi Nemzeti Színház ezzel az ősbemutatóval adózik a tragikusan fiatalon elhunyt zeneszerző emlékének.

Közreműködik a Pécsi Szimfonietta és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara.

Animáció: PTE Művészeti Kar Tervezőgrafika Tanszék hallgatói

A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása