Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A falu rossza

népszínmű, 3 felvonás, magyar, 2016.

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába.

És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön - és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.

A(z) Weöres Sándor Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2016. május 6., Weöres Sándor Színház

Stáblista

Szereplők

Bányai Kelemen Barna

Feledi Gáspár (gazdag falusi földmívelő)

Edvi Henrietta

Boriska (lánya)

Matusek Attila

Lajos (fia)

Sodró Eliza

Bátki Tercsi (árva, Feledi gyámsága alatt)

Kenderes Csaba

Göndör Sándor (szolgalegény)

Bánfalvi Eszter

Finum Rózsi (mondhatni menyecske)

Szabó Róbert Endre

Csapó (gazdaember)

Fekete Linda

Csapóné

Nagy Cili

Sulyokné (módos asszony)

Németh Judit

Tarisznyásné (módos asszony)

Horváth Ákos

Csendbiztos

Mertz Tibor

Tisztelendő (olykor patikus)

Szabó Tibor

Doktor úr

Kálmánchelyi Zoltán

Kónya (kántortanító)

Bajomi Nagy György

Gonosz Pista (bakter)

Vlahovics Edit

Gonoszné

Szerémi Zoltán

Cserebogár Jóska (szőlőpásztor)

Trokán Péter

A "makkhetes" korcsmáros

Trokán Péter

Az Úr (a seregeknek Ura)

Alberti Zsófia

Sári (a "makkhetes" korcsmáros neje)

Endrődy Krisztián

Jóska (béres)

Avass Attila

Savanyú Jóska

Papp-Ionescu Dóra

Czintosné

Alkotók

író: Tóth Ede
rendező: Mohácsi János
zenész: Schreiner Jenő Császár János Hotzi Péter Peltzer Géza Kovács Attila Kiss Krisztián
dramaturg: Mohácsi István
zene: Kovács Márton
díszlet: Khell Zsolt
jelmez: Remete Kriszta
jelmeztervező asszisztens: Varga Alexandra
koreográfus: Tóth Richárd
korrepetitor: Falusi Anikó
világítás: Kiss Zoltán
kellékes: Jenei Ágnes Pados Bernát
szakértő: Balogh Lívia
ügyelő: Győrváry Eszter
rendezőasszisztens: Kovács Nóra Móri Csaba

Hozzászólások

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A FALU ROSSZA---Mohácsi János---Szombathelyi Weöres Sándor Színház

Elõször Kaposváron láttunk népszínmûbõl alkotott színházi elõadást: Molnár Piroská-val a Sári bíró-t. Akkoriban meglepõ volt , hogy lesajnált mûfaj is szolgáltathat használható alapanyagot. Jóval a félsikerû Sárga csikó után Mohácsiék választása most telitalálatnak bizonyúl.
A falu népe Feledi nagygazda fia és nevelt lánya eljegyzésére készül. A veszettül csivitelõ asszonynépség sorában Nagy Cili és Fekete Linda viszi a prímet, az olykor patikus is tisztelendõ, Mertz Tibor foghúzásban, ékesszólásban egyaránt remekel. Ötpercenként harsány nótázásba csap az emelkedett hangulat, messzire kihallatszik Bányai Kelemen Barna
formátumos baritonja. A cselekményt kusza szerelmi szálak szövik át, csomópontjukban a mindenkit maga alá gyûrõ Falu Rossza áll. Ragyogóan elõkészített jelenetben, fokosát csattogtatva, duhaj részegen be is tántorog, Kenderes Csaba már az elsõ pillanattól brutális energiájú figurát testesít meg.
A Mohácsi-textus nem fukarkodik zaftos poénokkal, egyidejûleg cikáznak mutatós gesztusok, minden szereplõ megkapja a maga ziccerét. Ellenállhatatlan sodrása van az "istentõl elrugaszkodott" nagyszerû zenekarnak, melynek népies hegedû-cimbalom-bõgõ felállását
harmonika és basszusklarinét/!!!/ gazdagítja. Kovács Márton nagyrészt mulatós nótákból, népdalokból komponált zenéje parázs atmoszférát teremt, a táncok, tömegmozgások Tóth Richárd koreográfiáját dicsérik.
A színfalak mögül varázsos énekszó hallik, a Szombathelyen nagy színésznõvé érett Bánfalvi Eszter Finum Rózsija lép be merészen dekoltált lila kisestélyiben, suhintó gereblyéje alatt ijedten hajladoznak a népek. Amennyire szerény Edvi Henrietta depresszív Boriskája, annyira feleslegesen túlhabzó Sodró Eliza a tehetetlenné fegyelmezett Matusek Attila menyasszonyaként. A férfiak kompániájából szederfa törzsön magasodik ki Kálmánchelyi Zoltánszóhoz alig jutó, pompás kántortanítója, Albert Zsófi addig prézsmitál a makkhetes kocsmáros Trokán Péter-rel, míg végül az ijedtében úgy isten igazában felmagasztosul.
Az intrikus-trióban Szerémi Zoltán és Endrõdy Krisztián önkéntes tûzoltók engedelmes szolgái a bõdületes szuggesztiójú Bajomi Nagy György Gonosz Pistá-jának. A fantasztikus színész ellenállhatatlan hitelességét, vitális humorát még a falusias dizájnú járókerettel becsoszogó feleség, Vlahovics Edit sem tudja megfékezni.
Az innovatív dramaturgia majdnem tragikus tetõpontig ível, az utolsó képben lefektetik a Mágnás Miska-i síneket, de cintányéros bevagonírozás helyett a párokat szépen összeboronáló befejezés következik. Az álompár, az elsöprõ energiájú Bányai Kelemen Barna és a csábítóan csodálatos Bánfalvi Eszter végre összekerül, ki ki megleli a hozzá illõt, talán csak a derék Göndör Sándor szolgalegénynek , a javuló félben lévõ Falu Rosszának jut a resztli.
Ám ez mit sem változtat Kenderes Csaba karizmatikus erejû játékának felsõfokú megítélésén, dinamikus éneke, sûrû színpadi jelenléte delikát kincse az elõadásnak.
Mohácsi János újra bebizonyítá, lehet olyan színházat csinálni, amely egyénien eredeti, a legfinnyásabb szakmai elvárást is kielégíti, ezzel együtt népszerûen közönségbarát. Milyen kár, hogy a csak a szombathelyiek láthatják...

Válasz